Ugrás a tartalomhoz

Belej

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belej
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségMali Lošinj
Jogállásfalu
PolgármesterGari Cappelli
Irányítószám51555
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség40 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség1,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület32,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 46′ 44″, k. h. 14° 25′ 23″44.779000°N 14.423000°EKoordináták: é. sz. 44° 46′ 44″, k. h. 14° 25′ 23″44.779000°N 14.423000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Belej témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Belej (olaszul: Bellei) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Cres szigetén a Cresből Mali Lošinjba menő 100-as számú főút mellett a sziget belsejében egy fennsík közepén 130 méter magasságban fekszik. Cres városától légvonalban 21 km-re délre, Osortól 10 km-re északra található. A Koromačno-öbölben levő festői, sziklás strandjához 2 km hosszú szűk, aszfaltos út vezet le.

Történelme

[szerkesztés]

A sziget első ismert lakói az illírek voltak, majd őket a rómaiak követték. Az ókorban Cres és Lošinj szigete még egy szigetet képezett, melyet Apszürtosz görög mondai hősről Apszirtidesznek neveztek. A szigetet azonban még az ókorban kereskedelmi okok miatt Osornál egy csatornával kettévágták. A 9. századtól Osor püspökségi székhely és e terület gazdasági, kereskedelmi és vallási központja volt. A sziget területe évszázadokig csak gyéren lakott volt, lakói pásztorok voltak. Belej tulajdonképpen három pásztortelepülésből (Belej, Banići és Kačićevi) keletkezett. Banići a régi Belejtől északra, Kačićevi pedig nyugatra fekszik. Ma is különálló települések. Miután azonban a templom, a posta és az iskola is Belejen volt a második világháborút követően a három település Belej néven egyesült. 1857-ben 225, 1910-ben 376 lakosa volt. A település 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd olasz megszállás alá került. 1943-ban átmenetileg horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben 55 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
225 226 230 328 334 376 393 437 343 269 197 136 96 72 64 55

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent György vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma, szolgálatát Osorból látják el. Értékei Szent György és Szent Rókus fából faragott barokk szobrai.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]