Beregvár
| Beregvár (Карпати) | |
 | |
| Schönborn-kastély, Beregvár | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Szentmiklós község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89641 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 235 fő (2001) |
| Népsűrűség | 0,24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 217 m |
| Terület | 980 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 31′ 28″, k. h. 22° 52′ 23″48.524444°N 22.873056°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 28″, k. h. 22° 52′ 23″48.524444°N 22.873056°E | |
 Beregvár
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beregvár témájú médiaállományokat. | |
Beregvár (ukránul: Карпати) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól északkeletre, Szentmiklós északi szomszédjában fekvő település.
Története
[szerkesztés]
A környék 1711 előtt a Munkácsi uradalom része és a Rákóczi-család birtokában volt. azonban az osztrák császári udvar a Rákóczi-szabadságharc után 1711-ben elkobozta a Rákócziak itteni uradalmát is, így a száműzött fejedelem e birtokai is a császári koronára szálltak, akárcsak Vay Ádám, Visky Sámuel, Krucsay István és a többi Rákóczihoz hű főurak birtokai. Az elszegényedett jobbágysággal rendelkező munkácsi uradalom kezdetben a szepesi kincstári igazgatóság kezelésébe került, de a gondatlan és szakszerűtlen gazdálkodás következtében alig adott jövedelmet.
1726-ban VI. Károly osztrák császár gróf Schönborn Lothár Ferenc mainzi érseknek és választófejedelemnek adományozta az uradalmat az uralkodói ház iránt tanúsított hűsége és a császári seregnek felajánlott adományai jutalmazásául, a munkácsi vár kivételével, melyet a császár magának és utódainak tartotta fenn. Az uradalom 1944-ig maradt a Schönborn család birtokában.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Schönborn-kastély - A kastélyt Z. Gresserson tervei alapján a környék legmagasabb pontjára a 19. század utolsó évtizedeiben: 1890-1895 között építették fel egy18. századi fából készült udvarház, vagy vadászkastély helyén, az akkor divatos angol Tudor-féle stílusban. Díszes óratornya háromemeletes, az oldalszárnyak egyemeletesek.
A kastélyhoz tartozó 50 hektáros park Kárpátalja legnagyobb és legszebb tájépítészeti együttese. A parkban a Kárpátok őshonos növényzete mellett egzotikus fák, bokrok szebbnél szebb példányai is megtalálhatók, a park közepén pedig az itt kialakított kristálytiszta vizű tóban ritka vízi növények pompáznak, de csodálatosak a kastély körül ültetett nyírott bokrok, növénysövények, színpompás virágágyások is.
A kastélyban jelenleg szanatórium működik. Parkja látogatható.
Források
[szerkesztés]- Kárpátinfo [1][halott link]
