Berekböszörmény
| Berekböszörmény | |||
 | |||
| Gótikus eredetű református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Ernő (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4116 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1686 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 44,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 04′, k. h. 21° 41′47.066667°N 21.683333°EKoordináták: é. sz. 47° 04′, k. h. 21° 41′47.066667°N 21.683333°E | |||
 Berekböszörmény
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Berekböszörmény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berekböszörmény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Berekböszörmény község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A magyar-román határ mellett fekszik, Biharkeresztestől délre; földrajzi szempontból a Bihari-sík délkeleti peremén.[3]
További szomszédai: délnyugat felől Körösszegapáti, nyugat felől az utóbbihoz tartozó Körmösdpuszta, északnyugat felől pedig Told. Keleti és déli irányból Romániához tartozó területek határolják, a legközelebbi szomszéd település ebben az irányban Körösszeg (Cheresig) dél-délkeleti irányban.
Megközelítése
[szerkesztés]A településen végighúzódik a Biharkeresztes-Komádi közti 4215-ös út, közúton csak ezen az útvonalon érhető el mindkét végponti település irányából.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Biharkeresztes vasútállomása.
Története
[szerkesztés]Berekböszörmény egykor a vidék legnagyobb községe volt, 1396-ban a körösszegi várhoz tartozott. Nagy- és Berekböszörmény egykor ikerközségek voltak, és a hagyományok szerint az itt levő Vernyike dűlő helyén állt valamikor Vernyike-Böszörmény község is. 1421-ben a korabeli oklevelek Berekböszörményt falunak, Nagyböszörményt pedig városnak írták le. 1554-es adólajstrom pedig külön Nagyböszörmény és külön Bereg helységet említett. 1520-ban a település birtokosai a Csákyak voltak. Az ekkori vámösszeírásban Böszörmény néven mint vámszedőhely szerepel. A falu egykor vásáros hely volt, és az 1800-as évek elején Serfőzdéje is volt.
A település fennmaradt régi helynevei közül említést érdemel Korhánydomb, és a Budai halom, és a falu határán vonul át az ún. Ördögárok is. A 18. század végén a Csáky család itt szép úrilakot is épített.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]| Időszak | Név | Jelölő szervezet | Forrás |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Vajda Imre | független | [4] |
| 1994–1998 | független | [5] | |
| 1998–2002 | független | [6] | |
| 2002–2006 | független | [7] | |
| 2006–2010 | független | [8] | |
| 2010–2014 | Nagy Ernő | független | [9] |
| 2014–2019 | független | [10] | |
| 2019–2024 | Szücs Viktor | független | [11] |
| 2024– | Nagy Ernő | független | [1] |
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1869 | 1891 | 1923 | 1765 | 1672 | 1664 | 1686 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 19,2% cigánynak, 2,1% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,9%, református 52,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 23,1% (14% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 3,3% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt református, 3,8% római katolikus, 1,6% ortodox, 0,6% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma késő gótikus épületrészletek felhasználásával 1678-ban épült, 1783-ban átalakították.
- Hársfasora Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek részét képezi.
- A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1783-ban Szivák Miklós úrbéri terheket viselő, jobbágytelken élő kisnemes, az 1848-as első népképviseleti országgyűlés tagja; a Verőce vármegyei Antal Mihállyal együtt ők ketten voltak az első parasztképviselők.
- Itt született 1845. május 12-én Nyíri István magyar gépészmérnök, malomüzem- és fürdőalapító.
- Itt született 1906. szeptember 25-én Kovács Dezsőné Balogh Margit korrekorder. (110 év és 230 nap)[15]
- Itt született 1888. augusztus 11-én Emőd Tamás költő.
- Itt született 1927. július 25-én prof. dr. Leel-Őssy Lóránt, ideg-elmegyógyász főorvos, címzetes egyetemi tanár. (2008)
- Itt született 1928. február 5-én Tarsoly Elemér Jászai Mari-díjas színművész.
- Itt született 1936. június 13-án Veres Győző kétszeres, egyben első magyar súlyemelő világbajnok, sokszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érmes. 18 világcsúcsdöntés fűződik nevéhez.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Berekböszörmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Berekböszörmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Berekböszörmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Berekböszörmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Berekböszörmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Berekböszörmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Berekböszörmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Berekböszörmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Berekböszörmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Berekböszörmény Helységnévtár
- ↑ Berekböszörmény Helységnévtár
- ↑ https://gerontology.wikia.org/wiki/Margit_Dezsone_Kovacs
További információk
[szerkesztés]
