Ugrás a tartalomhoz

Boconád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boconád
Szeleczky-kastély
Szeleczky-kastély
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHevesi
Jogállásközség
PolgármesterKis István (független)[1]
Irányítószám3368
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség1225 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 34″, k. h. 20° 11′ 17″47.642900°N 20.188130°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 34″, k. h. 20° 11′ 17″47.642900°N 20.188130°E
Boconád (Heves vármegye)
Boconád
Boconád
Pozíció Heves vármegye térképén
Boconád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boconád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Boconád község Heves vármegye Hevesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli részén helyezkedik el, Karácsondtól 19, Hevestől 11 kilométer távolságra.

A szomszédos települések: észak felől Tarnabod, északkelet felől Erdőtelek, kelet felől Alatka (Heves különálló településrésze), délkelet felől Heves, dél felől Jászszentandrás, délnyugat felől Tarnaméra, nyugat felől pedig Tarnazsadány.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Tarnaméra vagy Heves érintésével a 3204-es úton, Tarnabod felől pedig a 32 108-as számú mellékúton. Határszélét keleten érinti még a 3207-es út is.

Története

[szerkesztés]

Első okleveles említése 1331-ből Bochanad néven található. 1381-ben a Domoszlai családé, ennek kihaltával 1418-tól 1492-ig a Rozgonyiak birtoka.

1522-ig a Kompolthy családé, majd az Országh családé. 1549–52 között török pusztítás nyomán néptelen. 1635-ben újonnan benépesült helység. 1706-ban a rácok ismét elpusztítják. 1712-ben népesül be újra, véglegesen.

1715-től a 19. század második feléig két család a birtokosa, a Szeleczky és az Almásy család. Szeleczky II. Márton 1755-ben a falu belterületén majorságot létesített, 1760-ban kastélyt épített. A majorság céljára kiszemelt területről kitette a jobbágyokat, akik Nagyiván pusztára költöztek. 1818 után Szeleczky III. Márton özvegye, Gosztonyi Apollónia lett a falu egyik felének tulajdonosa, aki testvéreit tette meg örökösévé.

1848 előtt két középbirtokos földesúr jobbágyfaluja. Lélekszáma 1786-ban 624, 1860-ban 870 fő.

A község jelenleg a környék egyik jelentős zöldségtermesztő települése. Jelentős ipara nincs, lakóiból néhányan kisebb volumenű ipari és szolgáltató tevékenységet végeznek.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Sedon János (független)[3]
  • 1994–1998: Sedon János (független)[4]
  • 1998–2002: Sedon János Pál (független)[5]
  • 2002–2006: Hevér János (független)[6]
  • 2006–2010: Hevér János (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Kis István (független)[8]
  • 2014–2019: Kis István (független)[9]
  • 2019–2024: Kis István (független)[10]
  • 2024– : Kis István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1303
1298
1274
1290
1244
1214
1225
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1% németnek, 0,5% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,7%, református 1,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (28,5% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1-0,1% szlováknak és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,1% volt római katolikus, 2,7% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13,7% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom. Mária Magdolna tiszteletére felszentelt. A régi római katolikus templom helyén 1767 után építették fel az újat, mely egyhajós barokk épület. A költségeket Szeleczky Márton földesúr viselte. A templom és a plébániaház barokk együttese 1775-re épült fel. A templom berendezése – az oltárok, a szószék – is 18. századi barokk munka.
  • Nepomuki Szent János-szobor. A templomkertben lévő szobor 1807-ben készült.
  • Golgota-szoborcsoport. Késő barokk, 1792-ben készült.
  • Szeleczky-kastély. A Szeleczky család barokk kastélya U alaprajzú épület, 1760-ban épült fel. Előcsarnokában az építéskor készült, nagyon szép rokokó falképek láthatók ma is. Az épület ma iskola. Hajdani parkjában a hatalmas, százéves fák lenyűgözőek.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  6. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  7. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  8. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  9. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  12. ↑ Boconád Helységnévtár
  13. ↑ Boconád Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Tarnaméra Nagyút Tarnabod
Tarnaméra

Észak
Nyugat  Boconád  Kelet
Dél

Átány
Jászszentandrás Jászszentandrás Heves

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boconád&oldid=27488803”