Bráhmanák

Védák és a hozzájuk kapcsolódó iratok

Rigvéda Rigvéda-szamhita Aitaréja-bráhmana Kausítaki-bráhmana Aitaréja-áranjaka Kausítaki-áranjaka Aitaréja-upanisad Kausítaki-upanisad Számavéda Számavéda-szamhita Dzsaiminíja-bráhmana Tándja Mahá-bráhmana Cshándógja-upanisad Kéna-upanisad Jadzsurvéda Fekete Jadzsurvéda Kapisthala-Katha-szamhita Maitrájani-szamhita Taittiríja-szamhita Taittiríja-bráhmana Taittiríja-áranjaka Taittiríja-upanisad Katha-upanisad Svétásvatara-upanisad Mahánárájana-upanisad Pránágnihotra-upanisad Maitrí-upanisad Fehér Jadzsurvéda Vádzsaszanéjí-szamhita Satapatha-bráhmana Brihad-áranjaka Brihadáranyaka-upanisad Ísa-upanisad Dzsábála-upanisad Paingala-upanisad Szúrja-upanisad Atharvavéda Atharvavéda-szamhita Gópatha-bráhmana Prasna-upanisad Mundaka-upanisad Mándúkja-upanisad

A Bráhmanák (szanszkrit: ब्राह्मण, Brāhmaṇa) vagyis a "bráhmanoknak szánt" szövegek hosszabb-rövidebb teológiai jellegű magyarázatok, amelyek a Védák használatára és értelmezésére vonatkoznak. Híres régi Véda-bölcsek nézetei, s a tekintélyesebb Véda-iskolák tanításai ezek.

Valamikor sokkal több Bráhmana lehetett, mint amennyi fennmaradt, mert a szövegek gyakran idéznek ma már ismeretlen Bráhmanákból. Korukat nehéz megállapítani, de általában véve a származási idejük Kr. e. 1000-től Kr. u. 500-ig terjed.

A Bráhmanák két fő részből állnak:

• Vidhi - előírások, szabályok
• Arthaváda - magyarázatok, értelmezések

A Bráhmanákban határozottan kifejezésre jut az a felfogás, hogy az áldozat kozmikus cselekmény, amelyben az áldozat bemutatója mágikus módon mintegy belekapcsolódik a Mindenség erőfolyamatába. (A világrend és az áldozat bensőséges, titokzatos egységének gondolatát a Bhagavad-Gítá is ilyen értelemben magyarázza.) Minthogy az áldozat ilyképpen nem csupán üres szertartás, hanem mélyértelmű és nagy erőkkel kapcsolódó cselekmény, minden részlete fokozott fontosságot nyer.

A Bráhmanák teológiai, liturgiai, sőt mondhatni dogmatikai elemeket tartalmaznak, pl. a bráhmanok rangelsősége törvényerővel fejeződik ki bennük, mert áldozatot még a király is csak a házi bráhman útján mutathatott be. Ezeket a szövegeket a túlzott rendszerezés jellemzi, megvan bennük az öncélú teológia elmaradhatatlan vonása, a szőrszálhasogató taglalásra való hajlam, némelyik Bráhmana valóssággal tobzódik a kozmogóniai (a világ keletkezése) spekulációkban is. De megvan bennük a tudományos jellegű osztályozásra és rendszerezésre irányuló törekvés is, a misztika és mágia alapjait pedig éppúgy megtaláljuk, mint a magasrendű bölcselet kezdeteit.

Osztályozás

Minden Bráhmana társul a Védák egyikéhez.

• Rigvéda
  • Ajtareja-Bráhmana (AB)
  • Kausitaki-Bráhmana (KB)
• Számavéda
  • Dzsajminija Bráhmana (JB)
  • Pancsavimsa (Tándja) Bráhmana
  • Szadvimsa Bráhmana
• Jadzsurvéda
  • Fehér-Jadzsurvéda:
    • Satapatha-Bráhmana (SB)
  • Fekete-Jadzsurvéda:
    • Taittiríja-Bráhmana (TB)
• Atharvavéda
  • Gopatha-Bráhmana (GopB)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Brahmanas című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Baktay Ervin. India Bölcsessége - Szanátana Dharma (Reprint). Pantheon -, 228-229. o. (2000). ISBN 9789639302457