Ugrás a tartalomhoz

Bucsu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bucsu
Műemlék római katolikus templom
Műemlék római katolikus templom
Bucsu címere
Bucsu címere		 Bucsu zászlaja
Bucsu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterGál Sándor (független)[1]
Irányítószám9792
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség596 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 54″, k. h. 16° 29′ 42″47.265061°N 16.494911°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 54″, k. h. 16° 29′ 42″47.265061°N 16.494911°E
Bucsu (Vas vármegye)
Bucsu
Bucsu
Pozíció Vas vármegye térképén
Bucsu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bucsu (németül: Butsching) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szombathelytől mintegy 10 kilométerre nyugatra, az Arany-patak két oldalán, közvetlenül az osztrák határ mellett fekszik.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Bozsok, északkelet felől Perenye, kelet felől Gencsapáti, délkelet felől Torony, dél felől Dozmat, délnyugat felől pedig Narda; közigazgatási területe kelet-délkeleti irányból egy rövid szakaszon még Szombathely határszélével (Szünösemajor külterületi városrésszel) is érintkezik. Nyugat és északnyugat felől a két legközelebbi település a már Ausztriához tartozó Csajta (Schachendorf) és Rohonc (Rechnitz).

Megközelítése

[szerkesztés]

A községet érinti a Szombathelyről Ausztria felé vezető 89-es főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Központján a 8717-es út vezet végig, Szombathely Olad városrészével a 87 113-as számú mellékút köti össze; közigazgatási területét érinti még a Pornóapátitól idáig vezető 8714-es út és a 8901-es út (a 89-es főút régi, az útjába eső településeken még átvezető nyomvonala) is.

Vasútvonal ma már nem érinti, 1959 előtt azonban itt vezetett el a Szombathely–Pinkafő-vasútvonal, melynek egy megállóhelye is volt a községben (Bucsu megállóhely).

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a magyar Bulcsú személynévből ered és valószínűleg Bulcsú horka nevét viseli, akinek nyári szállásterülete lehetett.

Idegen nyelvű elnevezései

[szerkesztés]

Bucsu német neve Butsching. Horvátul két neve van: a felsőcsatári horvátok Bučurának, a horvátzsidányiak Bučának hívták.[3]

Története

[szerkesztés]

1236-ban Bulchu néven említik először. Határában római vízvezeték húzódik, mely a Kőszegi-hegységből Bozsokról és Rohoncról szállította a vizet a közeli Sabariába. Templomának alapjai 14. századiak. 1433-ban BwlchW, 1485-ben Bwcsw alakban említik.[4]

Vályi András 18. század végi leírása alapján "BÚCSÚ. Bucsa, Bucsina. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Szombathelytöl egy, és 3/4. mértföldnyire, Kőszögtöl pedig 281két, és 1/4. mértföldnyire, ’s Vajda Uraságnak kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, határja jó termésű, minden féle vetésekre nézve, ’s javai is külömbfélék; szőleje ugyan nintsen; de vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága lévén, első Osztálybéli."[5]

Fényes Elek 19. századi leírása alapján "Bucsu (Butsing), magyar falu, Vas vmegyében, Szombathelyhez 1 mfd. a kőszeghi országutban, 429 kath., 6 evang., 28 zsidó lak., több csinos urilakkal. Róna határa szép buzát terem; erdeje van; szőlőt a rohonczi hegyen tartanak. F. u. Szabó, Szél, Vajda, s más közbirtokosok."[6]

1898-ban Magyarország monográfiájában így írnak: "Bucsu csinos, szép fekvésű magyar község 82 házzal és 575 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-pinkafői vasutvonal megállóhelye. Van postája, távirója pedig Rohoncz. A községben több csinos urilak van és pedig Széll Ödöné, mely a régi magyar urilakok mintájára e század elején épült, Szabó Ernő volt szombathelyi polgármesteré, özv. dömötöri Németh Jánosnéé és Szabó Sándoré."[7] 1910-ben 640 lakosa volt.

A település nevezetessége és egyben műemléke a Szent Mihály római katolikus templom. Az Arany-patak menti egyutcás-soros-szalagtelkes szerkezetű falu orsószerűen szélesedő középrészén, két házsor közötti szigeten, a Rohonczi út 8. szám alatt áll a 13. századi plébániatemplom, amelyet 1756-ban még temető övezett. A 17. században az evangélikusok, majd 1673-tól a katolikusok használják. Egyhajós, szentélye a hajónál keskenyebb, félköríves záródású. Tornya a bejárat felett áll, előtte a belépő későbbi toldásként készült. A templom belsőben középkori részletek találhatók. Mai berendezése a 18. századot idézi. A főoltár négyzet keresztmetszetű pillérekkel kialakított, az oszloprenden Nepomuki Szent János, Szent József, Szent Antal a gyermek Jézussal, Loyolai Szent Ignác barokk szobrai állnak. A szószék copf stílusú, a mellékoltár barokk. A templom kutatás nélküli külső tatarozására 1957-ben került sor. A belső festése 1968-ban készült, a padok cseréje ezt követően történt meg. Az új liturgikus tér bútorai, továbbá az örökmécs, a diadalívre szerelt pajzs Dominek György munkája.[8]

1888. december 12-én nyitották meg az egykor a településtől délre fekvő Szombathely–Pinkafő helyiérdekű vasútvonalat. Mivel a vasútépítéshez Rohonc települése jelentősen hozzájárult, a nyomvonal Bucsuhoz is közelebb került. A vasút a jelentőségét 1953. március 1-jétől veszítette el, ekkor szűnt meg a határátmenet. A forgalom a vonal magyar szakaszán 1960. január 1-jéig maradt fent, napi 5 járattal, később a pályát felszedték. A vasútvonal emlékét a volt vasútállomás felújított épülete őrzi.

A település a második világháborút követően elvesztette Rohonc és Bozsok felé a közúti közlekedési kapcsolatát. Az 1990-es évek elején a közúti kapcsolat Bozsok felé helyre lett állítva. Rohonc felé hiányzik magyar oldalon 300 m hosszú út kiépítése. 1976-ban közúti határátkelőhely nyílt Csajta felé a településtől délnyugatra.[9] A II. világháború után bevezették a villanyt. 1986-ban elkészült a vízvezeték, 1993-ban a gázvezeték, 2003-ban pedig a szennyvízvezeték épült ki a szombathelyi tisztítóra kapcsolódva.

A 89-es főút településeket tehermentesítő szakaszának megépítésére 2005-ig kellett várni, a falu határában 2 felüljáró és egy különszintű csomópont is létesült.[10] Ezen beruházás keretében került sor a római kori vízvezeték bemutatására is. 2007-ben, a Schengeni egyezményhez való csatlakozással, a határátkelőhely jelentősége megszűnt.

Az ókori Sabariát ellátó római vízvezeték feltárt része Bucsu külterületén
Az egykori pinkafői vasútvonal helyreállított vasútállomása Bucsuban

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth József (FKgP-KDNP-SZDSZ)[11]
  • 1994–1998: Horváth József (független)[12]
  • 1998–2002: Horváth József (független)[13]
  • 2002–2006: Paulovics János (független)[14]
  • 2006–2010: Paulovics János (független)[15]
  • 2010–2014: Horváth Tímea (független)[16]
  • 2014–2019: Horváth Tímea (független)[17]
  • 2019–2024: Gál Sándor (független)[18]
  • 2024– : Gál Sándor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
543
558
565
580
581
581
596
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 2,4% németnek, 1,4% horvátnak, 0,5% románnak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,8%, református 1,7%, evangélikus 1%, felekezet nélküli 7,3% (10% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 1,2% cigánynak, 1% horvátnak, 0,9% ruszinnak, 0,2-0,2% örménynek, bolgárnak, ukránnak és románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,1% volt római katolikus, 1,2% református, 0,5% evangélikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 6% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).[20]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Mihály arkangyal temploma 14. századi eredetű, a 18. században barokkizálták.
  • A római vízvezeték feltárt maradványa.
  • Az egykori bucsui vasútállomás épülete.
  • Széll Ödön urilaka (volt határőrség)
  • Szabó Ernő-féle úrilak
  • Vashegy kerékpáros út[21]

Híres emberek

[szerkesztés]

Innen származik a Széll család, a falunak Széll-kastélya is van. Bucsu sok hires embert adott a hazának, pl. Széll Kálmán miniszterelnököt (1843-1915), a bucsui Széll József fiát, és unokáját, Széll József belügyminisztert (1880-1956), valamint a bucsui születésű Hertelendy Anna, unokáját, Deák Ferencet, a haza bölcsét.[22]

A település az irodalomban

[szerkesztés]

Bucsu (a szomszédos Bozsokkal és Rohonccal együtt) érintőlegesen említésre kerül Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében: négy alkalommal is ezen a tájon szökött át az osztrák-magyar határon a legendás nyomozókutya életét bemutató kötet egyik bűnöző (embercsempész) szereplője, akit végül a negyedik határsértése után, a vépi vasútállomáson sikerült elfogni.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bucsu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye. szerk. Borovszky Samu 1898
  8. ↑ C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula által szerkesztett: Vasi műemlékek – Szombathely, 1983
  9. ↑ Egy referencia az érdekességről. [2012. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 13.)
  10. ↑ Egy referencia az útépítésekről
  11. ↑ Bucsu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. ↑ Bucsu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  13. ↑ Bucsu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  14. ↑ Bucsu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  15. ↑ Bucsu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  16. ↑ Bucsu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  17. ↑ Bucsu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  18. ↑ Bucsu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  19. ↑ Bucsu Helységnévtár
  20. ↑ Bucsu Helységnévtár
  21. ↑ Egy referencia az útvonalról[halott link]
  22. ↑ Széll Tamás: Tallózás Bucsu múltjában. Vasi Szemle LVI (6) 719-736 (2002).

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Bucsu
A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsu témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bucsu&oldid=27635021”