Butilát
| Butilát | |||
| |||
| IUPAC-név | S-etil-N,N-diizobutil-tiokarbamát | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 2008-41-5 | ||
| PubChem | 16181 | ||
| ChemSpider | 15357 | ||
| |||
| |||
| ChEMBL | CHEMBL1873329 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C11H23NOS | ||
| Moláris tömeg | 217,37 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Szag | aromás | ||
| Sűrűség | 0,9402 g/cm³ | ||
| Forráspont | 137,5–138 °C (21 Hgmm) | ||
| Oldhatóság (vízben) | 45 mg/l (22°C) | ||
| Oldószerei | a szokásos szerves oldószerekkel elegyedik | ||
| Gőznyomás | 0,0013 Hgmm | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás |  Xn
| ||
| R mondatok | R20/21/22 | ||
| Lobbanáspont | 115 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A butilát a kukorica és a napraforgó gyomirtására használt növényvédő szer. Magról kelő egyszikű gyomok ellen hatásos.[1] Hatékonysága csökken, ha éveken keresztül használják.[2] Vetés előtt kell alkalmazni, és kijuttatás után rövid időn belül a talajba forgatni.
Magyarország 2004-es EU-csatlakozásakor az EU-ban a butilát már nem volt engedélyezett, ezért Magyarország (és néhány más új tagország) átmeneti deregulációt kért és kapott.[3] Ennek értelmében a butiláttartalmú szerek forgalmazási engedélyét 2006. április 30-ig visszavonták, a raktárkészleteket 2006. október 31-ig lehetett értékesíteni. A felhasználás 2007. április 30-ával szűnt meg végleg.
Hatásmód
[szerkesztés]A tiokarbamátok mitózismérgek, emellett a telítetlen zsírsavak, foszfolipidek, viaszok bioszintézisét gátolják.
A kukorica gyökereiben gyorsan felszívódik (és leveleiben is, bár a butilátot a talajba juttatják), majd gyorsan metabolizálódik szén-dioxiddá, zsírsavakká és néhány más, a növényben természetes módon is megtalálható vegyületté. Két hét után már nem mutatható ki a szárban és a levélben.
A tiokarbamátokból biológiai szulfoxidáció során tiokarbamát-szulfid keletkezik. Ezt a szulfidot a kukorica csak a mesterségesen megnövelt glutation transzferáz(en) segítségével tudja elbontani, ezért antidótumokat (pl. AD-67-et[4]) alkalmaztak a kukorica védelmi rendszerének érdekében.
Veszélyek
[szerkesztés]A bőrt és a nyálkahártyákat (elsősorban a légzőrendszert, kisebb mértékben a szemet) irritálja.
LD50-értéke szájon át hím tengerimalacnál 1659, nőstény patkánynál 5431 mg/tskg.
Az emberi/állati szervezetben gyorsan metabolizálódik. 48 óra alatt a radioaktív szénnel megjelölt butilát 27,3–31,5%-a ürült ki a vizelettel, 60,9–64% szén-dioxid formájában távozott, 3,3–4,7% a széklettel, és mindössze 2,2–2,4% maradt a szervezetben.
Patkányoknak két éven keresztül szájon át adva 50 mg/tskg adagig nem tapasztaltak káros hatást. 80 mg/tskg-nál máj- és vesekárosodás lépett fel. 100 mg/tskg-nál a testsúly csökkent és a máj/testsúly arány nőtt.
A talaj baktériumai szulfoxiddá bontják le viszonylag rövid idő alatt. A legtöbb talajban 3–10 hét alatt bomlik le aerób környezetben, 13 hét alatt anaeróbban.
Az USA környezetvédelmi hatósága, az EPA 700 μg/l alatti koncentrációban találta biztonságosnak a butilátot az ivóvízben.
Egyéb tiokarbamát típusú gyomirtók
[szerkesztés]- cikloát[5] – az EU-ban már nem forgalmazható[3]
- EPTC – az EU-ban már nem forgalmazható[3]
- molinát
- vernolát[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Anelda 80 EC Archiválva 2014. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (Földművel)
- ↑ https://szie.hu//file/tti/archivum/Angere_PhD_ert.pdf
- ↑ a b c A Bizottság 771/2004/Ek rendelete 2004. április 23.
- ↑ AD-67 Antidote (ChemSpider)
- ↑ cikloát: S-Ethyl-cyclohexyl(ethyl)thiocarbamat (ChemSpider)
- ↑ vernolát: Butylate (ChemSpider). A butilát elnevezés teljesen érthetetlen: a vegyületben három propilcsoport van, butil viszont nincs.
Források
[szerkesztés]- Dobszai-Tóth Veronika: A fenyércirok (Sorghum Halepense /L./Pers.) jelentősége, biológiája, kártétele és vegyszeres gyomirtásának lehetőségei (Doktori disszertáció)
- Butylate (ChemSpider)
- BUTYLATE (HSDB)
- Butylate (Extoxnet; publikálva 1993. szeptember)
További információk
[szerkesztés]- Kukorica vegyszeres gyomirtása (Agrároldal)
- Dr. Pethő Ágnes, Szentey László, Baranyi Tibor: A hazánkban használt gyomirtó szer hatóanyagok felülvizsgálata (2004-2010) a felhasználás szemszögéből (Agrárfórum, 2011. március)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- fenyércirok (a kukorica egyik legfontosabb gyomnövénye, melyet a butilát irt)