Ugrás a tartalomhoz

Csáp

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kérészek csápjai mechanikai érzékszervek és szaglószervek egyszerre. Több-kevesebb ízből állnak

A csáp a rovarok és néhány gerinctelen állat fején levő érzékelő szerve. Módosult végtag, mely legnagyobb részben tapogatásra és néha még szaglásra is szolgál. A csápok egyes esetekben a helyváltoztatást is segítik [ pl. az alsórendű rákok osztályához tartozó ágascsápú rákoknál, vízi bolhánál (Daphnia pulex) a hatalmasan megnyúlt és dúsan szőrözött szerv ], bizonyos esetekben a táplálék megragadására is alkalmasak.

Szerkezetük és alakjuk nagyon változatos, s az egyes ízeltlábúak meghatározásánál fontos faji, illetve rendszertani bélyegek.

Formájuk és szerkezetük változatos, különösen a rovaroknál, de minden esetben több-kevesebb, egymással mozgékonyan ízülő ízből állanak. A rákoknál, és a csigáknál mindig két pár csáp van, míg a többi ízeltlábúnál csupán egy.

A zöld lombszöcske csápja hosszabb a fél testhossznál.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Zöld lombszöcske. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)

Források

[szerkesztés]