Csebokszári
Csebokszári (Шупашкар, Чебоксары) | |||
Csebokszári látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Csuvasföld | ||
Alapítás éve | 1469 | ||
Városi jogokat kapott | 1781 | ||
Polgármester | Oleg Kortunov | ||
Irányítószám | 428000 | ||
Körzethívószám | +7 8352 | ||
Autórendszám kódja | 21 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 489 498 fő (2017)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 233,02 km² | ||
Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 56° 08′, k. h. 47° 15′56.133333°N 47.250000°EKoordináták: é. sz. 56° 08′, k. h. 47° 15′56.133333°N 47.250000°E | |||
Csebokszári weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csebokszári témájú médiaállományokat. |
Csebokszári (csuvas nyelven: Шупашкар; oroszul: Чебоксары) Oroszország egy történelmi városa. A Csuvas Köztársaság fővárosa, a régió kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja.
Lakossága: 453 721 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
[szerkesztés]A Volga középső folyásán a folyó jobb partján terül el. Nyizsnyij Novgorod és Kazany között.
Története
[szerkesztés]Az első írásos feljegyzés Csebokszárit 1469-ben említi, amikor a Kazanyi Kánság ellen vonuló orosz seregek megálltak a településen. Régészeti ásatások tanúsága szerint nagyjából a 13. század közepétől létezett bolgár-csuvas település a város mai területén. 1555-ben épült fel a csebokszári katonai város, amely fontos védelmi pont Oroszország és a tatár kánságok között. 1723-ban a városnak közel 2000 lakosa volt, míg a 19. század végén lakosainak száma meghaladta az 5000-et. Ekkor Csebokszári a Volga-vidék jelentős kereskedelmi központja. Az ipari fejlődés lassan indult a 19. század közepén elsősorban fafeldolgozó üzemek működtek a városban.
Oktatás
[szerkesztés]Csebokszáriban található a Csuvas Állami Egyetem és a Csuvas Állami Pedagógiai Főiskola a csuvas nyelvű oktatás és a csuvas kultúra és tudomány központja.
Gazdasági élet, közlekedés
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]A város gazdaságában meghatározó a nehézipar. 43 nehézipari üzem található ezek közül is kiemelkedik az elektrotechnikai gépgyártás. Fontos még a traktorgyártás, gépgyártás és műszergyártás. Könnyűipari termékek között fontos a kötöttáru, élelmiszeripari termékek, és a szeszgyártás (két jelentős vodka gyártó is települt a városba).
Közlekedés
[szerkesztés]A csebokszári repülőtér (IATA: CSY, ICAO: UWKS) 1995-től hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Csebokszárit Moszkvával és más orosz városokkal.
Csebokszári fontos folyami kikötő. Déli irányban Volgográd, Rosztov-na-Donu, Asztrahán, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a Volga összeköti a várost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal és Moszkvával, és a Néván keresztül a Balti-tengeri kikötőkkel. A Volgát azonban december és április között Csebokszárinál jég fedi.
A városi közlekedést autó- és trolibuszok biztosítják a városban; 20 autóbusz és 18 trolibusz vonalon szállítja a városi közlekedési vállalat az utasokat.
Látnivalók
[szerkesztés]Csebokszári legfontosabb látnivalója és történelmi emléke a Vvegyenszkij katedrális. A templom építésére 1555-ben Rettegett Iván cár adott utasítást és az építkezést azonnal meg is kezdték Gurij kazanyi érsek irányításával. A katedrális 1657-ben készült el véglegesen. Az idők folyamán többször felújították, de ma is hűen őrzi 17. századi formáját. Ez Csuvasföld legrégebbi egyházi épülete.
Források
[szerkesztés]- ↑ http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].