Déli csukabálna
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora pliocén - jelen, 4,7–0 Ma [1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Rajz a fajról
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Balaenoptera bonaerensis Burmeister, 1867 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A déli csukabálna elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Déli csukabálna témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Déli csukabálna témájú kategóriát. |
A déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
Az 1990-es évekig a tudomány úgy tudta, hogy csak egy csukabálnafaj létezik. A világ összes csukabálnáját a Balaenoptera acutorostrata tudományos néven ismerték. Aztán az 1990-es években elvégzett filogenetikus vizsgálat alapján kiderült, hogy valóban két csukabálnafaj létezik: az eddig is ismert csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) és az újonnan elkülönített déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis). A két faj elterjedési területe csak néhol, a déli félteken fedi egymást. 2000-től a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) is külön fajként kezeli a déli csukabálnát.
Előfordulása
[szerkesztés]A déli csukabálna az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánok déli részén élő barázdásbálnafaj.
E faj egyedszámát még senki sem mérte fel, de a feltételezések szerint több százezer állat is lehet. Habár keveset tanulmányozták e déli fajt, a tudósok észrevették, hogy még ismeretlen okokból a déli csukabálna állomány az 1978-1991 és 1991-2004 időszakokban 60 százalékkal csökkent. Emiatt egyes állományokat az IUCN Sebezhető fajnak, míg más állományokat Veszélyeztetett fajnak tart.
Megjelenése
[szerkesztés]Ez az állat valamivel nagyobb, mint a csukabálna. Testhossza 7,2-10,7 méter, testtömege 5,8-10 tonna.[2][3] A nőstények általában egy méterrel hosszabbak, mint a hímek.[2] Az újszülött borjak 2,4-2,8 méter hosszúak.[2] A déli csukabálna háta sötét szürke, hasa fehér. Úszói sötétek, de szélük fehér.[2] A csukabálna és a déli csukabálna alakban és színezetben is különbözik egymástól.[2]
Életmódja
[szerkesztés]A déli csukabálna nyáron az Antarktisz környékén tartózkodik, ahol bőséges táplálékban részesül. A téli tartózkodási helyéről még nem tudunk sokat. Már megfigyeltek ilyen állatokat Peru vizeiben is. A bálna főleg krillel táplálkozik; az általa kedvelt fajok a következők: Euphausia superba, Euphausia crystallorophias, Euphausia frigida és Thysanoessa macrura. A déli csukabálna a vadonban, valószínűleg a kardszárnyú delfin (Orcinus orca) táplálékául szolgál. Habár az ember a nagyobb testű bálnafajokra vadászott, illetve időnként még vadászik, szigonya e kisebb fajt sem kerülte el.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2007) „Radiation and speciation of pelagic organisms during periods of global warming: the case of the common minke whale, Balaenoptera acutorostrata”. Molecular Ecology 16 (7), 1481–1495. o. DOI:10.1111/j.1365-294x.2007.03244.x. PMID 17391271.
- ↑ a b c d e Jarrett, Brett and Shirihai, Hadoram. Whales Dolphins and other Marine Mammals of the World, 62–68. o. (2006). ISBN 0-691-12757-3
- ↑ Arkive.org - Antarctic minke whale Archiválva 2015. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2011. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
- Hassanin, A., Delsuc, F., Ropiquet, A., Hammer, C., Vuuren, B.J., Matthee, C., Ruiz-Garcia, M., Gatzeflis, F., Areskoug, V., Nguyen, T.T. & Couloux, A. 2012. Pattern and timing of diversification of Cetartiodactyla (Mammalia, Laurasiatheria), as revealed by a comprehensive analysis of mitochondrial genomes. ISSN 1631-0691|Comptes Rendus Biologies 335(1): 32–50. doi:10.1016/j.crvi.2011.11.002
- Takeshi Sasaki, Masato Nikaido, Healy Hamilton, Mutsuo Goto, Hidehiro Kato, Naohisa Kanda, Luis A Pastene, Ying Cao, R Ewan Fordyce, Masami Hasegawa, Norihiro Okada, Mitochondrial Phylogenetics and Evolution of Mysticete Whales, Systematic Biology, Volume 54, Issue 1, February 2005, Pages 77–90, https://doi.org/10.1080/10635150590905939
- Gatesy, J., Geisler, J. H., Chang, J., Buell, C., Berta, A., Meredith, R. W., ... & McGowen, M. R. (2013). A phylogenetic blueprint for a modern whale. Molecular phylogenetics and evolution, 66(2),
- Árnason, Ú., Lammers, F., Kumar, V., Nilsson, M. A., & Janke, A. (2018). Whole-genome sequencing of the blue whale and other rorquals finds signatures for introgressive gene flow. Science advances, 4(4), eaap9873. https://doi.org/10.1126/sciadv.aap9873
