Ugrás a tartalomhoz

Dežanovac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dežanovac
A Szent Bertalan templom
A Szent Bertalan templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségDežanovac
Jogállásfalu
PolgármesterJosip Stjepanović
Irányítószám43506
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség1978 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 34′, k. h. 17° 05′45.566667°N 17.083333°EKoordináták: é. sz. 45° 34′, k. h. 17° 05′45.566667°N 17.083333°E
Dežanovac weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dežanovac témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dežanovac (csehül: Dežanovec, régi magyar neve Szentlélek) falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 41, közúton 56 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 11, közúton 14 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában fekszik.

A község települései

[szerkesztés]

A községhez közigazgatásilag Blagorodovac, Dežanovac, Donji Sređani, Drlež, Golubinjak, Gornji Sređani, Goveđe Polje, Ivanovo Polje, Kaštel Dežanovački, Kreštelovac, Sokolovac és Trojeglava települések tartoznak.

Története

[szerkesztés]

Dežanovac területe a történeti források szerint már a középkorban lakott volt. Első írásos említése 1320-ból származik, amikor akkori Szentlélek birtokosa a Pekry család Anna nevű lányával a birtok egy részét Kasztellánfy Péternek adta hozományul. Plébániáját 1334-ben „Item sancti Spiritus de Clechkouichi” alakban említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között.[2] A plébániatemplom a Szentlélek tiszteletére volt szentelve. 1402-ben „Zenthlelek” néven említik. A 15. században és a 16. század elején az akkori Szlavónia egyik legjelentősebb nemesi családja, a Kasztellánfy (másképpen Kastelanovich) család birtoka volt, akik várat is építettek ide. A vár utolsó írásos említése 1527-ben történt, amikor Frangepán Kristóf felgyújtatta, nehogy a török támaszpontként használja fel. Ezután már nem építették újjá. A család itteni birtokközpontjáról a Szentléleki előnevet használta. 1501-ben Imre nevű plébánosát is megemlítik „Emericus plebanus de Zenthlelek” alakban. A többi nyugat-szlavóniai településhez hasonlóan 1542-ben foglalta el a török. A család már a török hódítás előtt a Varasd közelében fekvő bikszádi birtokára menekült, ahol nem sokkal később kihalt. Nevük azonban később is fennmaradt a település nevében, melyet még a 18. században is Kaštelnak neveztek.

A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából 1746 körül a Gorski kotar és Lika területéről telepítettek be új, horvát anyanyelvű lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Dezsanovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dexanovac” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dexanovacz” néven 91 házzal, 536 lakossal találjuk.[4]

A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 584, 1910-ben 1.414 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében magyar és cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 38%-a cseh, 37%-a horvát, 23%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 49%-a horvát. 30%-a cseh, 6%-a magyar nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 888 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
584 690 890 1.125 1.255 1.414 1.385 1.523 1.411 1.488 1.384 1.198 1.010 1.003 1.053 888

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szentlélek középkori várának és az azonos nevű településnek a helye egyelőre ismeretlen. A történészek többsége egyetért abban, hogy a mai Dežanovac területén állt. Josip Boesendorfer a várat a régi temető közelébe helyezi, mert ott sok téglát és vakolattöredéket, valamint fegyverek maradványait találták. A várat valószínűleg téglából és döngölt földből építették és a hely meghatározása mellett szólhat a szomszédos falu Kaštel neve is. Mindazonáltal a kérdés ma is nyitott.
  • Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt templomát[7] 1865-ben építették, 1969-ben megújították. Négyszög alaprajzú, egyhajós épület, tágas, sokszögletű szentéllyel, melyhez délről csatlakozik a sekrestye. A piramis alakú toronysisakkal fedett harangtorony a délkeletre néző főhomlokzat felett áll. Homlokzatát váltakozva lizénák és nagyméretű ablaknyílások tagolják. Az egyszerű oltár és az orgona a daruvári plébánia ajándéka. A templomnak nincs határozott építészeti stílusa, de végső külső formája gótikus, belül pedig szecessziós elemeket tartalmaz. A helyén már korábban is állt egy fából épített templom, melyet 1746-ban építettek és ugyancsak Szent Bertalan tiszteletére szenteltek. A templomtól északnyugatra fekszik a falu mai temetője.

Az NK Dinamo Dežanovac labdarúgócsapata a megyei 2. osztályban szerepel.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]