Demeczky Mihály
| Demeczky Mihály | |
 | |
| 1912-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1855. május 5. Bernátfalva |
| Elhunyt | 1920. december 15. (65 évesen) Budapest II. kerülete |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Ismeretes mint | matematikus |
| Nemzetiség | magyar |
| Házastárs | Volf Mária |
| Pályafutása | |
| Kutatási terület | számelmélet |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Demeczky Mihály témájú médiaállományokat. | |
Gyergyószentmiklósi Demeczky Mihály (Bernátfalva, Abaúj vármegye, 1855. május 5. – Budapest II. kerülete, 1920. december 15.)[1] magyar matematikus, nyilvános rendes egyetemi tanár, magyar királyi udvari tanácsos.
Élete
[szerkesztés]Gyergyószentmiklósi Demeczky József és soóki Tóth Mária jómódú római katolikus szülők fia. Gimnáziumi tanulmányait a premontreiek kassai főgimnáziumában végezte és a budapesti egyetemen három évig, a műegyetemen másfél évig matematikai és fizikai tanulmányokkal foglalkozott. 1877. június 7-én a matézisből, elméleti fizikából és asztronómiából doktori vizsgát tett. Ezután a közoktatási miniszterium külföldre kiküldte, Berlinben, Párizsban és Jénában tanult, ahol szaktárgyait és a pedagógiát művelte. Hazaérkezése után 1883. december 19-én a matézisből és fizikából tanári vizsgálatot tett. Mint aktív katona egy évig szolgált, megszerezte a tiszti rangot és később tartalékos honvéd főhadnagy lett.
1884-ben a nagyváradi főreáliskolába helyettes, 1886-ban pedig a miskolci királyi katolikus gimnáziumba rendes tanárnak neveztetett ki. 1890-ben a budapesti V. kerületi királyi katolikus főgimnáziumhoz helyezték át. 1892-ben lett a gyakorló főgimnázium tanára, egy év múlva pedig a budapesti tudományegyetem magántanárává nevezték ki. 1895-től fogva főgimnáziumi igazgatóként működött, 1907-től munkahelye a vallás- és közoktatásügyi minisztérium volt. 1912. március 21-én a budapesti egyetemen a matematika rendes nyilvános tanárává nevezték ki.[2] Elsősorban számelmélettel foglalkozott.
Felesége Demeczkyné Volf Irma festőművész volt.
Főbb művei
[szerkesztés]- A linear egyenletrendszerek és a linear congruentia-rendszerek megoldása (Doktori értekezés, Budapest, 1877);
- A tetraeder mértana. (Budapest, 1878. (Részlet szerzőnek Elemző mértan a térben c. munkájából.)
- Sur la décomposition des fonctionsalgebriques entieres. (Paris, 1879. Szerző felolvasta a Société mathématique de France gyűlésén.);
- La resolution des congruences linéares (Paris, 1879. A francia tudományos akadémiában bemutatta Charles Hermite. Comptes rendus des séances de ľacadémie des sciences. Seance du lundi 23 juni 1879.);
- Über das quadratische Reciprocitätsgesetz. (Berlin, 1880. Felolvasta a szerző a berlini matematikai szemináriumban 1880-ban.);
- Számelmélet és a függvénytan alkalmazása a számelméletben (Bp., é. n.);
- Összegyűjtött munkái (I–II. Kiadta Volf György, Bp.; 1907–14).
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Demeczky Mihály. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. október 21.
- Demeczky Mihály. In: Magyar Életrajzi Lexikon. I. Bp., 1967. 367. p.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó-TypoTEX, 1993.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
