Echsenbach
Echsenbach | |||
A Szt. Jakab-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Zwettli járás | ||
Irányítószám | 3804, 3900, 3902, 3903 | ||
Körzethívószám | 02849 | ||
Forgalmi rendszám | ZT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1256 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 572 m | ||
Terület | 23,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 43′, k. h. 15° 12′48.716667°N 15.200000°EKoordináták: é. sz. 48° 43′, k. h. 15° 12′48.716667°N 15.200000°E | |||
Echsenbach weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Echsenbach témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Echsenbach osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Zwettli járásában. 2019 januárjában 1258 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Echsenbach Alsó-Ausztria Waldviertel régiójában fekszik, az Aubach folyó mentén. Területének 21,6%-a erdő. Az önkormányzat 7 településrészt és falut egyesít: Echsenbach (790 lakos 2019-ben), Gerweis (132), Großkainraths (95), Haimschlag (84), Kleinpoppen (79), Rieweis (29) és Wolfenstein (49). A kataszteri közösségek Echsenbach, Gerweis, Großkainraths, Haimschlag, Kleinpoppen, Rieweis és Wolfenstein.[2]
A környező önkormányzatok: északkeletre Schwarzenau, délkeletre Allentsteig, délnyugatra Zwettl, északra Vitis.
Története
[szerkesztés]Echsenbach első említése 1175-ből származik, amikor birtokosának, Hadmar de Ochsenbachnak javára történő adományt hűbérura, az allentsteigi Marquart von Tige megerősítette. Echsenbach erődje a gazdag Kuenringek védelmi vonalának volt a tagja, pontos helye ma már nem állapítható meg. A település egy ófelnémet személynévről, az Ohsóról kapta a nevét.
A Idősebb Szt. Jakab-plébániatemplomot a 13. század közepén alapították. Az egyházközség a passaui püspökséghez tartozott. A régi hajó falai, valamint a román stílusú keleti torony alatti szentély ebből a korból való. 1427 körül az eredetileg sík mennyezetet gótikus boltozattal cserélték ki és a karzatot megemelték. 1580 körül Echsenbach Mária-búcsújáró hely volt. A templomot 1957-ben nagymértékben kibővítették.
A protestantizmus elterjedésekor, 1572-ben Haager von Allentsteig (Echsenbach akkori ura) lutheránus prédikátort hozatott a faluba, amely lakóinak nagy része egy évtizedebn belül felvette az új vallást. A harmincéves háborúban a falut többször feldúlták, lakóinak jelentős hányada elmenekült.
1896-ban takarékpénztár, 1930-ban postahivatal nyílt a községben. 1910-ben Wenzl Hartl bécsi ácsmester, akinek nyaralója volt a faluban, itt készítette el az első előregyártott elemekből készített házat, amelyet a nemzetközi vadászati kiállításon mutatott be, és amely ma is áll a községben. A Hartl Haus cég házgyára ma Echsenbach legnagyobb munkaadója.
Lakosság
[szerkesztés]Az echsenbachi önkormányzat területén 2019 januárjában 1258 fő élt. A lakosságszám 1910 óta 1200-1300 között mozog. 2016-ban a helybeliek 97,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,3% a régi (2004 előtti), 0,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 98,4%-a római katolikusnak, 1,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
A lakosság számának változása:
2016 | 1 223
|
2018 | 1 256
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a Szt. Jakab-plébániatemplom
- az 1734-ben emelt pestisoszlop
- Kleinpoppen kápolnája
- Rieweis kápolnája
- pálinkáspohár-múzeum
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Echsenbach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Echsenbach Gedächtnis des Landes
- A település honlapja
- 32504 – Echsenbach. Statistik Austria