Gödre
Gödre | |||
Életfa a falumúzeum udvarán, a Fő utca 53 alatt | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Hegyháti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7386 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 725 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 39,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 60″, k. h. 17° 58′ 60″46.283333°N 17.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 60″, k. h. 17° 58′ 60″46.283333°N 17.983333°E | |||
Gödre weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödre témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gödre (németül: Gödring vagy Kedri, horvátul: Đudra[3]) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A megye északi szélén fekszik, északabbi és nyugatabbi szomszédai már Somogy vármegyéhez tartoznak. Közigazgatási területe változékony domborzatú, egyes részei dombosak, más részei egy elnyúló völgyben helyezkednek el.
A mai Gödre három, egykor különálló település egyesítésével jött létre: ezek közül Gödre volt a leginkább központi fekvésű, északi szomszédja volt Kiskeresztúr – 1954-es egyesítésüktől a Gödrekeresztúr nevet viselték –, a harmadik településrész pedig az 1969-ben előbbiekkel egyesített Gödreszentmárton, mindkettőtől jó 2 kilométerre keletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Mosdós, északkelet felől Nagyberki, kelet felől Baranyajenő, délkelet felől Baranyaszentgyörgy, dél felől Tormás és Szágy, délnyugat felől Gálosfa, nyugat felől Hajmás, északnyugat felől pedig Kaposkeresztúr.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton érhető el, a megyeszékhely Pécs vagy Kaposvár felől a két várost összekötő 66-os főúton. A főút Gödre központján és Gödreszentmártonon is keresztülhalad, míg a keresztúri falurészbe a 65 179-es számú mellékút vezet.
A főút mentén a két szomszédos település kelet felé Baranyajenő, északnyugat felé pedig Szentbalázs, a többi határos településsel nincs kiépített közúti kapcsolata.
Vasútvonal az egész környéket nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Budapest–Pécs-vasútvonal Sásd vasútállomása kínálja 12 kilométerre keletre, vagy Taszár vasútállomás a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon, bő 14 kilométerre északnyugatra.
Története
[szerkesztés]A bronzkori, római leletekben gazdag község a török hódoltság idején elnéptelenedett. Neve Gödri alakban 1472-ben olvasható először, a gödör főnév „i”-képzős származéka. A falu területén 1745-ben holicsi németek telepedtek meg. Ekkor szőlőt, majd gabonát termesztettek, boraik Bécsbe és Itáliába is eljutottak.
A külterülete Vidákpuszta (ma Szénáspuszta) a Siskovics család valamint a Jeszenszky család birtoka is volt, a múlt században uradalmi majorság létesült itt. Az 1946-os kitelepítések után Gödrére a vidákpusztaiak és felvidéki magyarok költöztek be.
Gödre 1954-ben Gödrekeresztúr néven egyesült Kiskeresztúrral (németül Kreuzdörfel) , majd 1969-ben Gödreszentmártont is hozzácsatolták, s az egykori három község együttes neve Gödre lett.
Ide tartozik az egykori Siskovics-birtok, Vidákpuszta is, amely korábban Gödreszentmárton külterületi része volt.
A németek már korán kápolnákat építettek, 1773-ban felszentelt katolikus templomát Winkler Mihály plébános emeltette.
A népesség zöme katolikus vallású, a németség ma a lakosság 12%-át teszi ki.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kohner Mihály (független)[4]
- 1994–1998: Végh István (független)[5]
- 1998–2002: Végh István (független)[6]
- 2002–2006: Végh István (független)[7]
- 2006–2010: Cseke Györgyi (független)[8]
- 2010–2014: Gelencsér Gábor (független)[9]
- 2014–2019: Gelencsér Gábor (független)[10]
- 2019–2024: Gelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)[11]
- 2024– : Gelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 876 | 858 | 859 | 781 | 735 | 735 | 729 | 725 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 11,5% németnek mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67%, református 2,4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,3% (20,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 11% németnek, 8,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1% szlovénnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,2% volt római katolikus, 2,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).[13]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Sebestyén Károly, a Goethét, Schillert is fordító filozófus és irodalomtörténész.
- Itt született az egyházi énekeket komponáló Schóber József kántortanító.
- Itt született 1881. február 6-án Lamping József építőmester, építész.
- Gödreszentmártonban hunyt el 1919 szeptember 10-én Bors Emil jogászprofesszor, egyetemi tanár[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A templom feletti domboldalon található a község temetője, valamint a temető kápolnája. A kápolna mellől csodálatos kilátás nyílik a falura és környékére.
- Az elmúlt években újították fel a műemléki oltalom alatt álló templomot, amely az Árpád utcában található. Az épületet 1766-1773 között itt szolgáló plébános, Winkler Mihály a saját költségén emeltette, s Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az oltár felett a Máriát ábrázoló színes üvegablak Róth Miksa műhelyében készült.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
- ↑ Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ Gödre Helységnévtár
- ↑ Gödre Helységnévtár
- ↑ Miszler Tamás (f. k.): Baranyai neves személyek. www.csgyk.hu. Csorba Győző Könyvtár (Hozzáférés: 2018. január 15.) arch
- ↑ H. Molnár Katalin. Lamping József 1881-1939 – A század eleji Kaposvár építésze. Kaposvár: Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, 138.. o. (2018.)
További információk
[szerkesztés]- Gödre Önkormányzatának honlapja
- Térkép Centrum: Adatok Gödre településről Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben