Somberek

Somberek
Kossuth Lajos utca
Somberek címere Somberek zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Mohácsi
Jogállás	község
Polgármester	Csoboth Tamás (független)
Irányítószám	7728
Körzethívószám	69
Testvértelepülései	Lista Selva dei Molini Langenau Madéfalva
Népesség
Teljes népesség	1308 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	42,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 52″, k. h. 18° 39′ 44″46.081080555556, 18.662261111111
Somberek Pozíció Baranya vármegye térképén
Somberek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somberek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somberek (németül: Schomberg) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése

A Baranyai-dombság keleti peremén található. Mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú területen 120 méterrel a tengerszint felett fekszik. Belterülete 165, külterülete 2977 hektár.

A szomszédos települések: észak felől Palotabozsok, kelet felől Dunaszekcső, délkelet felől Bár, dél felől Mohács, nyugat felől pedig Görcsönydoboka; csak kis híja van annak, hogy közigazgatási területe nem érintkezik északnyugat felől még Szebény határával is.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, Mohács és az 56-os főút, illetve az M6-os autópálya véméndi csomópontja felől egyaránt az 5606-os úton. Utóbbiból a község északi szélén ágazik ki nyugat felé az 56 124-es számú mellékút, mely a zsáktelepülésnek tekinthető Görcsönydobokára vezet.

Története

A település első írásos említése 1382-ből való, történelmét ettől az időponttól tudjuk nyomon követni. A vidék emberek által folyamatosan lakott, bár a törökök kiűzése után elnéptelenedett, ezért szerbekkel népesült be. 1740 után érkeztek német telepesek Fulda-Pfalz és a Schwarzwald környékéről.

A 18-19. században a Sauska család birtokolta.

A szerb lakosság nagy része 1920 után a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság területére költözött. A második világháború után a német lakosság egy részét kitelepítették Németországba, helyükre a délvidékről menekült bukovinai székelyek és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről áttelepített magyarok érkeztek. A falu nemzetiségei békében élnek együtt.

2001-ben a lakosság 28,9%-a volt német.

Idegen elnevezései

Németül a település neve Schomberg. Horvátul két alak ismert: a mohácsi horvátok Šumberaknak, a vaskúti horvátok Šumbrignak nevezték a települést.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dombai Gyula (független)
• 1994–1998: Dombai Gyula (független)
• 1998–2002: Dombai Gyula (független)
• 2002–2006: Csoboth Tamás (független)
• 2006–2010: Csoboth Tamás (független)
• 2010–2014: Csoboth Tamás (független)
• 2014–2019: Csoboth Tamás (független)
• 2019–2024: Csoboth Tamás (független)
• 2024– : Csoboth Tamás (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1418	1387	1358	1300	1306	1350	1318	1308
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,6%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 40,5% németnek, 0,8 szerbnek mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,6% (24% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 28,1% németnek, 0,7% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1% örménynek, 0,1% szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,4% volt római katolikus, 1,7% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (31,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

katolikus templom

Szerb ortodox templom

• Római katolikus templom
• Szerb templom
• Gótikus (15. századi) templom romja a falu melletti szántóföldön
• Hagyományok Háza
• Német tájház
• Nepomuki Szent János-szobor (1783)
• I. világháborús emlékmű
• II. világháborús emlékmű
• Heine-szobor
• Elhurcoltak emlékköve

Neves szülöttei

Kalász Márton

Kalász Márton (Somberek, 1934 — Budapest, 2021) Kossuth-díjas (2013), kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító és kritikus, a község díszpolgára a kortárs magyar irodalmi élet kimagasló egyénisége, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Jelentős költői életműve mellett meghatározó fontosságúak a német irodalmi műfordításai, valamint a hazai német kisebbség érdekében kifejtett szellemi, társadalmi tevékenysége. A Magyar Írószövetség örökös tagja, 2001-2007 között elnöke.

Josef Michaelis

Josef Michaelis (2013)

Michaelis József író 1955-ben született. 1977 óta Villányban tanít német nyelvet és irodalmat, valamint történelmet. 1991 óta igazgató-helyettesként dolgozik az általános és alapfokú művészeti iskolában. Irodalmi pályája 1976-ban kezdődött német nyelvű írásaival. Szorosan kötődik a hazai német kisebbség mese- és mondavilágához, nemzetisége történelméhez.

Schipp Ferenc

Dr. Schipp Ferenc matematikus 1939-ben született Sombereken. A matematikai tudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának egyetemi tanára, aki több mint 40 éve folytat szakmai és pedagógiai szempontból is magas színvonalú egyetemi oktatói, kutatói tevékenységet. Főbb díjai: Akadémiai Díj, 1990, Szent-Györgyi Albert-díj, 1995, Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2004, Széchenyi-díj, 2008, Eötvös József-koszorú, 2016.

Partnertelepülések

• Dossenheim, Németország
• Jóka, Szlovákia
• Langenau, Németország
• Madéfalva, Románia
• Selva dei Molini, Olaszország
• Sinabelkirchen, Ausztria

Légi felvételek

• 
  Somberek, pusztatemplom légi felvételen
• 
  Somberek, templom látképe madártávlatból
• 
  A sombereki pusztatemplom - légi fotó
• 
  Pusztatemplom a levegőből (Somberek)

További információk

• Somberek önkormányzatának honlapja
• Somberek az Utazom.com honlapján