Ugrás a tartalomhoz

Giovannini Kornél

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giovannini Kornél
Életrajzi adatok
Született1940augusztus 2. (84 éves)
Budapest
SzüleiGiovannini Rudolf
Kozelniczky Ilona
Pályafutása
IskoláiBábszínészképző Tanfolyam (1983)
Aktív évek1981
Híres szerepeiBendő törpe Grimm fivérek – Károlyi Amy: Hófehérke és hét törpe
Botaboláb Jonathan Swift – Kardos G. György: Gulliver Liliputban
Darling papa James Matthew Barrie – Balogh Géza – Tótfalusi István: Pán Péter
Díjai
További díjakBlattner Géza-díj (2023)

Giovannini Kornél IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
SablonWikidataSegítség

Giovannini Kornél (Budapest, 1940. augusztus 2. –) magyar bábművész, színész, rendező, bábtervező, író.

Életpályája

[szerkesztés]

„Őseim ladin nyelven beszéltek, ez amúgy a legkisebb svájci–olasz nyelvjárás. Az 1800-as évek elején jöttek Magyarországra a folytonos munka reményében. Tudomásom szerint meg is lelték, aztán elmagyarosodtak; édesapám kitûnő gyógyszerész volt, több szakmájába vágó könyve jelent meg…A Ferencvárosban nőttem fel…az Eötvös Gimnáziumba jártam… két esztendeig néhai miniszterelnökünk, Antall József tanított… Egy ideig a pantomimmal kacérkodtam, Gera Zoltánnal, László Bencsik Sándorral, Sándor Györggyel együtt tettem az első lépéseket. S mivel élnem is kellett valamiből, kerámiák készítéséből teremtettem elő a betevőt. A bábbal az első kapcsolatom a díszletmunkásság volt az akkori Bábszínházban, a hatvanas évek elején. Vonzott valami ehhez a műfajhoz…[1]

– Giovannini Kornél

Édesapja Giovannini Rudolf gyógyszerész, gyógynövény-szakember, édesanyja: Kozelniczky Ilona. Érettségije után az Egyetemi Színpadon, 1958-ban pantomimesként kezdte.[2] Keramikusként dolgozott,[3] és 1973-tól került kapcsolatba debreceni bábosokkal. Itt, előbb a Ludas Matyi Bábszínházban dolgozott, majd alapító tagja és később művészeti vezetője is lett a debreceni Vojtina Bábszínháznak. 1981-től a Pécsi Nemzeti Színházból hivatásos társulattá szerveződő Bóbita Bábszínháznak első rendezője volt. A Színművészeti Főiskola Bábszínészképzőjén 1983-ban kapott diplomát, és attól az évtől az Állami Bábszínház társulatához szerződött. 1992-től új név alatt működik a színház, azóta a Budapest Bábszínház művésze, nyugdíjasként 2010-ig még vállalt fellépéseket. Rendezőként dolgozott Győrben is a Vaskakas Bábszínházban. Számos írása, könyve jelent meg, melyek közül többet saját maga illusztrált: festményeivel, rajzaival, verseivel. Folyamatosan jelennek meg bábos kultúrtörténeti kötetei. Bábtervezőként természetes anyagokból (kőből, fából, agyagból) készíti bábfiguráit[4] többek között Budapesten,[5] Győrben,[6] Pécsen és Szombathelyen is voltak kiállításai.

Fontosabb szerepeiből

[szerkesztés]

Rendezéseiből

[szerkesztés]
  • Trencsényi-Waldapfel Imre – Giovannini Kornél Neoptolemosz (Vojtina Bábszínház)
  • Giovannini Kornél – Megyeri Béla – Szabó Tibor: Az oroszlán és az egér (Vojtina Bábszínház)
  • Giovannini Kornél: Krokik (Vojtina Bábszínház)
  • Giovannini Kornél: Árgyélus királyfi (Vojtina Bábszínház)
  • Giovannini Kornél: Mátyás mesék (Vojtina Bábszínház)
  • Arany János: Toldi (Vojtina Bábszínház)
  • Arany János: Buda halála (Sáfár Együttes)
  • Petőfi Sándor: János vitéz (Sáfár Együttes)
  • Fésűs Éva – Gebora György: A csodálatos nyúlcipő
  • Grimm fivérek: Hófehérke és a hét törpe
  • Lyman Frank Baum: Óz, a csodák csodája (Vaskakas Bábszínház)
  • Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona (Vaskakas Bábszínház)
  • Giovannini Kornél – Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (Bóbita Bábszínház)
  • Mesecsokor (Bóbita Bábszínház)

Bemutatott műveiből

[szerkesztés]
  • Trencsényi-Waldapfel Imre – Giovannini Kornél: Neoptolemosz
  • Giovannini Kornél: Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona
  • Giovannini Kornél – Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
  • Giovannini Kornél – Kormos István: Vackor mackó
  • Giovannini Kornél – Megyeri Béla – Szabó Tibor: Az oroszlán és az egér

Filmek, tv

[szerkesztés]
– A madárijesztő című rész (1987)
– Cirkusz a kertben című rész (1987)

Kiállításaiból

[szerkesztés]
  • Pécs (1992)
  • Szombathely (1994)
  • Víztorony Galéria (1996; 1997)
  • Magyarok Háza (1997)
  • Kelenvölgyi Kö­zösségi Ház (2003)

Könyvei

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]