Ugrás a tartalomhoz

Glazov

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Glazov (Глазов)
Glazov címere
Glazov címere
Glazov zászlaja
Glazov zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyUdmurtföld
PolgármesterVlagyimir Peresin
Irányítószám427620–427649
Körzethívószám34141
Népesség
Teljes népesség87 762 fő (2021)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság150 m
IdőzónaUTC+04:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 58° 08′, k. h. 52° 39′58.133333°N 52.650000°EKoordináták: é. sz. 58° 08′, k. h. 52° 39′58.133333°N 52.650000°E
Glazov (Udmurtföld)
Glazov
Glazov
Pozíció Udmurtföld térképén
Glazov weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Glazov témájú médiaállományokat.

Glazov (oroszul Глазов [Glazov], udmurtul Глаз [Glaz] vagy Глаз кар [Glaz kar]) város Oroszország európai részén, Udmurtföldön, a köztársasági fővárostól, Izsevszktől 180 km-re északnyugatra. A Glazovi járás székhelye, bár a város nem tartozik a járáshoz. Lakóinak száma 95 835 fő (2010).

Fekvése

[szerkesztés]
A Csepca, a Vjatka legnagyobb mellékfolyója Glazovnál

A Felső-kámai-hátság nyugati részén, lankás, alapvetően sík vidéken, a Csepca folyó bal partján fekszik. Kiterjedése nyugat-keleti irányban 8 km, észak-déli irányban 4 km.

A Vjatka legnagyobb mellékfolyója, a Csepca szélessége alacsony vízálláskor 80–100 m, tavaszi bővíz idején 150 m; átlagos mélysége a vízállástól függően 1–4,5 m. Télen kb. öt hónapra befagy.

Történeti áttekintés

[szerkesztés]

Első írásos említése 1678-ból való. Orosz neve (glaz – „szem”) egy magyarázat szerint az udmurt osmesz szin-ből származhat („forrás szeme”), a vidék ugyanis forrásairól híres. A település 1780-ban városi rangot kapott, a Vjatkai kormányzóság része lett, és Ivan Lemm szentpétervári építész tervei alapján hamarosan elkezdődött beépítése. Az utcák alaprajza a szem formáját utánozta, középpontjában a főtéren emelt Színeváltozás- (Preobrazsenszkij-) székesegyházzal (1786). Ez az alaprajz máig megmaradt, de a katedrálist 1960-ban lebontották.

Az 1870-es évek végén száműzetését itt töltő Vlagyimir Korolenko orosz író még csak néhány kőépületről tett említést. Jelentősebb ipar nem volt, a kereskedelmi forgalom is csak akkor nőtt meg, miután a Transzszibériai vasutat a városon át építették ki 1898-ban. 1921 januárjában a jelentős részben udmurtok lakta Glazov az újonnan létre hozott Udmurt Autonóm Terület központja lett, fél évvel később azonban a döntést megváltoztatva központnak Izsevszket tették meg.

Az 1930-as években megélénkült ipartelepítés a város lakosságát (az 1923-as 4400 főről) másfél évtized alatt kb. három és félszeresére duzzasztotta. 1941-ben a német támadás elől több üzemet, köztük lőszergyárat ide telepítettek át. Az evakuált 544. sz. lőszergyárra alapozva a háború után elhatározták egy országos jelentőségű atomenergetikai vállalat létrehozását.

Népesség

[szerkesztés]

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adtok szerint: oroszok 54,7%, udmurtok 36,0%, tatárok 4,5%, ukránok és belaruszok 1,7%.

  • 2010-ben 95 834 lakosa volt, melyből 53 791 orosz, 27 970 udmurt, 4 294 tatár, 805 ukrán, 286 böszörmény stb.
Az Úr színeváltozása-templom Glazov központjában

Gazdaság

[szerkesztés]

Az ún. Csepcai (Csepeckij) Mechanikai Gyár megépítése, működése teljesen megváltoztatta és jelenleg is alapvetően meghatározza a város életét. A vállalat, – az atomenergetikai TVEL-csoport tagja, – az urán feldolgozását végzi, valamint cirkóniumot, kalciumot és más, az atomenergia- és hadiiparban, a rakétatechnikában, a gyógyászatban használatos anyagokat, termékeket állít elő. A Magyarországról exportált uránt is sokáig ennél a vállalatnál dolgozták fel.

A gyár a város területének jelentős részét foglalja el. Építésével párhuzamosan az egykori faházak helyén központi erőforrásokból 10-12 emeletes toronyházakat emeltek, szociális-, egészségügyi- és sportlétesítményeket, a szovjet időszakban korszerűnek számító infrastruktúrát építettek ki. Az egészségkárosító anyagok koncentrációját parkok, zöldterületek kialakításával igyekeztek csökkenteni. Kommunális ellátottság szempontjából a város Udmurtföld legmodernebb településének számít.

A nagyvállalatot kiszolgáló ipari létesítmények mellett jelentős a építőanyagok gyártása, a bútorgyártás és a lakossági ellátást biztosító élelmiszeripar.

Kultúra, felsőoktatás

[szerkesztés]
  • A városban két felsőfokú tanintézet működik: a V.G. Korolenko nevét viselő Tanárképző Főiskola és a mérnökközgazdász-képző intézet, az Izsevszki Állami Egyetem filiáléja.
  • Az „Idnakar” Helytörténeti Múzeum nemcsak helyi jelentőségű, hanem a finnugor múlt és kultúra megismerése szempontjából is fontos anyaggal rendelkezik. A múzeumhoz tartozik ugyanis a város melletti ásatások négy hektáros területe, ahonnan Idnakar egykori udmurt település maradványai kerültek elő.

Híres személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]