Gornji Hruševec
| Gornji Hruševec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Kravarsko |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vlado Kolarec |
| Irányítószám | 10413 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 179 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 30,02 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 194 m |
| Terület | 8,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′, k. h. 16° 01′45.566667°N 16.016667°EKoordináták: é. sz. 45° 34′, k. h. 16° 01′45.566667°N 16.016667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Hruševec falu Horvátországban Zágráb megyében, közigazgatásilag Kravarskóhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb központjától 28 km-re délre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között fekszik.
Története
[szerkesztés]Az ókorban Gornji Hruševec területén, a Gradišće nevű dűlőben feküdt Ad Fines római település, ahol még ma is számos tégla- és cserépmaradvány kerül elő. A középkorban Gornji Hruševec a Túrmezei kerület és a topuskoi apátsági birtok határán feküdt. A 13. században "Felsew Hrusewecz" néven még birtokként említik először. Lakói szabad nemesek,[2] adómentességet élvező, de katonáskodásra kötelezett jobbágyok voltak. A topuskoi apátság[3] bandériumában tartoztak lovas katonai szolgálatot ellátni. Később a hruševeci birtok északi része az Erdődyek selin-chichei uradalmához tartozott. A keleti rész a Jelačićok miholjei uradalmának része, míg a nyugati és déli rész a topuskoi apátság birtoka volt. Az utóbbi és két részből, a Gornji és Donji Opatijából állt. Maga a falu két birtoktestre oszlott, a szabad nemesek területére és a topuskoi uradalmi részre. A török korban lakói számos hadi eseményben részt vettek. Különösen büszkén mesélnek egy nagy győzelmükről, amikor Kravarskónál a crvene zemlje nevű helyen szablyáikkal úgy szétaprították a törököt, hogy az többé nem támadta azt a vidéket. A település keleti részén található, az ún. Stari Dvor, ahol egykor a nemesek udvarházai álltak. A falunak 1857-ben 246, 1910-ben 390 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. A második világháború idején a falu súlyos károkat szenvedett, csaknem teljesen leégett. 2001-ben 251 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 246 | 347 | 310 | 340 | 358 | 390 | 367 | 399 | 388 | 382 | 364 | 330 | 280 | 223 | 251 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Ad Fines római település nyomai a Gradišće dűlőben
- A faluban a túrmezei népi építészet több szép példája látható.
- A falu felett a Kravaršćica-patak völgye a szürke gém rezervátuma
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Kravarsko község hivatalos oldala
- Nemes predij Felső Hruševec Topuskoj az apátság
- Nobilitashungariae
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 13.)
- ↑ https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:FBZrVIv6LJ8J:www.historiografija.hr/hz/1968/HZ_21-22_10_ADAMCEK.pdf+NEMIRI+na+posjedima&hl=hr&gl=hr&pid=bl&srcid=ADGEESiHlacvVukm7q-u0Ox4AAs1dxebYNJ8sq7S95QLIUPQF_hnIGppM6c3_ep5ZgJnD4G-bssqh-EoAhBWpAlnRx6J_46gRU1mJQnAAiPcShJKTVSHFgC5M1imkhKKedZ7UN-JGoka&sig=AHIEtbT2JygnQYsrAiYqWUl2nAiqs9_HkQ
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001