Ugrás a tartalomhoz

Gymnogyps varonai

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gymnogyps varonai
Evolúciós időszak: Késő pleisztocén - kora holocén
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes)
Család: Újvilági keselyűfélék (Cathartidae)
Nem: Gymnogyps
Lesson, 1842
Faj: G. varonai
Tudományos név
Gymnogyps varonai
(Arredondo, 1971)
Szinonimák
  • Antillovultur varonai Arredondo, 1971
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gymnogyps varonai témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gymnogyps varonai témájú kategóriát.

A Gymnogyps varonai a madarak (Aves) osztályának újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó fosszilis faj.[1]

Tudnivalók

[szerkesztés]

Ezt a fosszilis madarat először, azaz 1971-ben a kubai Oscar Arredondo negyedidőszakra specializálódott őslénykutató írta le és nevezte meg. Arredondo először az Antillovultur varonai nevet adta ennek a kondornak. 1978-ban, Storrs L. Olson amerikai biológus és ornitológus Gymnogyps-fajnak javasolta.[2] 2003-ban William Suárez és Steven Emslie, akik újra és most pontosabban leírták a madarat, átnevezték a mai nevére Gymnogyps varonaira. Az Antillovultur pedig a Gymnogyps szinonimája lett.[1] Ezt a újvilági keselyűfajt legalább 6 töredékes maradványnak köszönhetően ismerünk;[3] valamennyit Kubában találtak meg és a pleisztocén - holocén határán éltek.[3] A maradványok főleg a koponyát, a csőrt és a szárnyakat alkotó csontokból állnak.[1]

A kutatások alapján a legközelebbi rokonai a kaliforniai kondor (Gymnogyps californianus) és a Gymnogyps kofordi lehettek, továbbá meglehet, hogy ezekből egyiknek az utóda. A szóban forgó madár valamivel robusztusabb és nagyobb volt, mint a két másik kondorfaj. A MPSG21 példány koponyájának szélessége 43,2 milliméteres, míg magassága 38,8 milliméteres és a combcsont (femur) hossza 141 milliméteres. A koponya alakja erős izomzatra utal, ebből pedig nagyobb csigolyák képzelhetők el. A csőrt erősítő kiemelkedés előrébb helyezkedik el e kondor esetében, mint nemének más fajainál. Kuba megafaunáját néhány kétujjú lajhárféle (Megalonychidae), mint például a Megalocnus, Acratocnus és Parocnus, valamint nagytestű teknősök és rágcsálók alkották.[1] E csontlemezes és páncélos állatokkal való táplálkozáshoz erősebb testfelépítés és robusztusabb csőr volt szűkséges. Ezeket az állatokat valószínűleg nem a kondor ölte meg, hanem csak az elpusztult tetemeikkel táplálkozhatott.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e (2003) „New fossil material with a redescription of the extinct condor Gymnogyps varonai (Arredondo, 1971) from the Quaternary of Cuba (Aves: Vulturidae)”. Proceedings of the Biological Society of Washington 116 (1), 29–37. o. 
  2. Olson, S.L.. A Paleontological Perspective of West Indian Birds and Mammals, 99–117. o. (1978). Hozzáférés ideje: 2012. november 27. [halott link]
  3. a b (2000) „Las Breas de San Felipe, a quaternary fossiliferous asphalt seep near Martí (Matanzas Province, Cuba)”. Caribbean journal of science 36 (3-4), 300–313. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 16.) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gymnogyps varonai című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.