Hippói zsinat

A hippói zsinat az i.sz. 393-ban tartott ókeresztény egyházi zsinat, amelynek az észak-afrikai Hippo Regius adott otthont.

A 393-as zsinat leginkább két eseményről ismert. Az első, hogy a püspökök tanácsa először sorolta fel és hagyta jóvá a keresztény bibliai kánont, amely meghatározta, hogy mely írásokból álljon össze a Biblia. Ez az összeállítás megfelel a modern katolikus kánonnak de eltér az ortodox kánontól. A zsinaton jóváhagyott kánonlistán hat könyv szerepelt, amelyeket a katolikusok később deuterokanonikus könyveknek, a protestánsok pedig apokrif iratoknak minősítettek; de már tartalmazta – „Ezra két könyve” formájában – az ólatin formájú Ezra első és második könyvét, melyből csak az utóbbi található meg a katolikus kánonban.^[1]

A kanonizált könyvek listáját a III. karthágói zsinaton hagyták jóvá 397-ben, függővé téve a "tengeren túli egyház", vagyis a Római Szentszék ratifikációjától.^[2] Az ezt megelőző zsinatok és tanácsok hasonló, de kissé eltérő kánonokat hagytak jóvá.

A zsinat megerősítette a papi önmegtartóztatás követelményének apostoli eredetét, és megerősítette azt, mint követelményt az összes felszentelt számára. Emellett megkövetelte, hogy egy személy háztartásának minden tagjának kereszténynek kell lennie, mielőtt az illetőt felszentelhetik.^[3]^[4] A zsinaton tisztázták a klerikális utódlásra vonatkozó szabályokat,^[5] valamint bizonyos liturgikus megfontolásokat is. ^[6]

A kanonizált könyvek

…

Hivatkozások

↑ Bogaert, Pierre-Maurice (2000. november 5.). „Les livres d’Esdras et leur numérotation dans l’histoire du canon de la Bible latin”. Revue Bénédictine 110, 5–26. o.
↑ Francis, Havey (1907), "African Synods", The Catholic Encyclopedia, New York: Robert Appleton Company, <http://www.newadvent.org/cathen/01199a.htm>. Hozzáférés ideje: 2013-03-01
↑ Schaff, Philip & Wace, Henry, "Cannon XXXVI", The Seven Ecumenical Councils, vol. XIV, Nicene and Post-Nicene Fathers: Second Series, Grand Rapids: William B Eerdmans Publishing Company, <http://www.ccel.org/ccel/schaff/npnf214.xv.iv.iv.xxxvii.html>. Hozzáférés ideje: 2013-03-01
↑ Schrader, Charles (October 1936), "The Historical Development of the Papal Monarchy", The Catholic Historical Review (Catholic University of America Press) 22 (3): 259–282, ISSN 0008-8080
↑ Beaver, R Pierce (June 1936), "The Organization of the Church of Africa on the Eve of the Vandal Invasion", Church History (Cambridge University Press) 5 (2): 168–181, ISSN 0009-6407, DOI 10.2307/3160527
↑ Shepherd, Massey Jr. (1961), "The Formation and Influence of Antiochene Liturgy", Dumbarton Oaks Papers (Dumbarton Oaks) 15: 23+25–44, ISSN 0070-7546, DOI 10.2307/1291174

[1] Bogaert, Pierre-Maurice (2000. november 5.). „Les livres d’Esdras et leur numérotation dans l’histoire du canon de la Bible latin”. Revue Bénédictine 110, 5–26. o.

[2] Francis, Havey (1907), "African Synods", The Catholic Encyclopedia, New York: Robert Appleton Company, <http://www.newadvent.org/cathen/01199a.htm>. Hozzáférés ideje: 2013-03-01

[3] Schaff, Philip & Wace, Henry, "Cannon XXXVI", The Seven Ecumenical Councils, vol. XIV, Nicene and Post-Nicene Fathers: Second Series, Grand Rapids: William B Eerdmans Publishing Company, <http://www.ccel.org/ccel/schaff/npnf214.xv.iv.iv.xxxvii.html>. Hozzáférés ideje: 2013-03-01

[4] Schrader, Charles (October 1936), "The Historical Development of the Papal Monarchy", The Catholic Historical Review (Catholic University of America Press) 22 (3): 259–282, ISSN 0008-8080

[5] Beaver, R Pierce (June 1936), "The Organization of the Church of Africa on the Eve of the Vandal Invasion", Church History (Cambridge University Press) 5 (2): 168–181, ISSN 0009-6407, DOI 10.2307/3160527

[6] Shepherd, Massey Jr. (1961), "The Formation and Influence of Antiochene Liturgy", Dumbarton Oaks Papers (Dumbarton Oaks) 15: 23+25–44, ISSN 0070-7546, DOI 10.2307/1291174

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]