Ugrás a tartalomhoz

Hocsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hocsa (Chotča)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterJozef Seman
Irányítószám090 21
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség629 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság217 m
Terület10,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 48″, k. h. 21° 40′ 56″49.246667°N 21.682222°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 48″, k. h. 21° 40′ 56″49.246667°N 21.682222°E
Hocsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hocsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hocsa (szlovákul: Chotča) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Sztropkótól 5 km-re északkeletre, a Hocsai-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu keletkezése minden bizonnyal sokkal korábbi első írásos megjelenésénél, mivel neve „Hutcha” alakban víznévként már 1269-ben feltűnik. A település is létezhetett már legkésőbb a 14. század elején. A falut 1379-ben említik először, a község területe eredetileg valószínűleg a sztropkói királyi uradalomhoz tartozott, de ez a korabeli forrásokból nem derül ki. 1408-ban és 1410-ben „Hotchow”, illetve „Hottho” néven tűnik fel, mint Perényi Imre birtoka, aki ekkor kapja adományként Zsigmond királytól. A család – mely az akkori Magyar Királyság egyik leggazdagabb családja – a következő 150 évben birtokos marad a településen.

1492-ben János Albert lengyel király serege fosztogatva vonul át a községen, majd Sztropkó határában vereséget szenved. Ekkor már állt a falu régi temploma és plébániája is. Az 1546-os adóösszeírás szerint Hocsán 5 lakott és 3 lakatlan porta állt. Az egyházi tizedet az egri püspökségnek fizette. A Perényiek után 1567-ben a Pető család lett a falu birtokosa. Az 1569-es urbárium András nevű soltészával szlovák településént említi. 1600-ban 24 ház állt a faluban, a közepes nagyságú falvak közé számított. A Petők kihalásával 1767-ben a Keglevich család szerezte meg a birtokot. Lakói mezőgazdasággal, állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOCSA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Keglevich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik nap kel. Kis Brezniczéhez 1, nap ny. Viskóczhoz 1/2, dél. Bukóczhoz 1 1/2 órányira, határja 3 nyomásbéli, többnyire zabot, és rozsot terem, erdője, szőleje nints, piatza Sztropkón.”[2]

A falu pecsétje 1816-ból származik.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hocsa, tót falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil. 515 kath., 20 zsidó lak., 769 h. szántófölddel, vizimalommal. F. u. gr. Keglevich örök. Ut. p. Komarnyik.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hocsa, tót kisközség, az Ondava völgyében, Sáros vármegye határán, 60 házzal és 309 róm. kath. vallású lakossal. Posta- és táviróhivatala Sztropkón, vasúti állomása Mezőlaborczon van. A sztropkói uradalomhoz tartozott s régente Hotcza, majd Hattchia alakban írták a nevét. Az újabb korban a gróf Keglevichek lettek az urai, most pedig Wollman Kázmérnak van itt nagyobb birtoka. 1663-ban a pestis itt is dúlt. Itt van a vármegye egyetlen róm. kath. fatemploma, melyet még 1639-ben állítottak s 1798-ban renováltak. Ide tartozik Blednicza-puszta is.”[4]

1910-ben a mai katolikus templom építésekor a régi fatemplomot lebontották. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1869-ben 361 lakos élt a településen.

1910-ben 335, többségben szlovák lakosa volt, jelentős ruszin és német kisebbséggel.

2001-ben 572 lakosából 549 szlovák és 12 ruszin volt.

2011-ben 552 lakosából 510 szlovák és 31 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1910-ben, a görögkatolikus templom 1969-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

Források

[szerkesztés]
  • 2019 Chotča v premenách storočí 1379-2019

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hocsa&oldid=26722924”