Hocsa
Hocsa (Chotča) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Sztropkói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1408 |
Polgármester | Jozef Seman |
Irányítószám | 090 21 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | SP |
Népesség | |
Teljes népesség | 629 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 52 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 217 m |
Terület | 10,59 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 14′ 48″, k. h. 21° 40′ 56″49.246667°N 21.682222°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 48″, k. h. 21° 40′ 56″49.246667°N 21.682222°E | |
Hocsa weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hocsa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Hocsa (szlovákul: Chotča) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 5 km-re északkeletre, a Hocsai-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu keletkezése minden bizonnyal sokkal korábbi első írásos megjelenésénél, mivel neve „Hutcha” alakban víznévként már 1269-ben feltűnik. A település is létezhetett már legkésőbb a 14. század elején. A falut 1379-ben említik először, a község területe eredetileg valószínűleg a sztropkói királyi uradalomhoz tartozott, de ez a korabeli forrásokból nem derül ki. 1408-ban és 1410-ben „Hotchow”, illetve „Hottho” néven tűnik fel, mint Perényi Imre birtoka, aki ekkor kapja adományként Zsigmond királytól. A család – mely az akkori Magyar Királyság egyik leggazdagabb családja – a következő 150 évben birtokos marad a településen.
1492-ben János Albert lengyel király serege fosztogatva vonul át a községen, majd Sztropkó határában vereséget szenved. Ekkor már állt a falu régi temploma és plébániája is. Az 1546-os adóösszeírás szerint Hocsán 5 lakott és 3 lakatlan porta állt. Az egyházi tizedet az egri püspökségnek fizette. A Perényiek után 1567-ben a Pető család lett a falu birtokosa. Az 1569-es urbárium András nevű soltészával szlovák településént említi. 1600-ban 24 ház állt a faluban, a közepes nagyságú falvak közé számított. A Petők kihalásával 1767-ben a Keglevich család szerezte meg a birtokot. Lakói mezőgazdasággal, állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOCSA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Keglevich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik nap kel. Kis Brezniczéhez 1, nap ny. Viskóczhoz 1/2, dél. Bukóczhoz 1 1/2 órányira, határja 3 nyomásbéli, többnyire zabot, és rozsot terem, erdője, szőleje nints, piatza Sztropkón.”[2]
A falu pecsétje 1816-ból származik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hocsa, tót falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil. 515 kath., 20 zsidó lak., 769 h. szántófölddel, vizimalommal. F. u. gr. Keglevich örök. Ut. p. Komarnyik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hocsa, tót kisközség, az Ondava völgyében, Sáros vármegye határán, 60 házzal és 309 róm. kath. vallású lakossal. Posta- és táviróhivatala Sztropkón, vasúti állomása Mezőlaborczon van. A sztropkói uradalomhoz tartozott s régente Hotcza, majd Hattchia alakban írták a nevét. Az újabb korban a gróf Keglevichek lettek az urai, most pedig Wollman Kázmérnak van itt nagyobb birtoka. 1663-ban a pestis itt is dúlt. Itt van a vármegye egyetlen róm. kath. fatemploma, melyet még 1639-ben állítottak s 1798-ban renováltak. Ide tartozik Blednicza-puszta is.”[4]
1910-ben a mai katolikus templom építésekor a régi fatemplomot lebontották. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1869-ben 361 lakos élt a településen.
1910-ben 335, többségben szlovák lakosa volt, jelentős ruszin és német kisebbséggel.
2001-ben 572 lakosából 549 szlovák és 12 ruszin volt.
2011-ben 552 lakosából 510 szlovák és 31 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1910-ben, a görögkatolikus templom 1969-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
Források
[szerkesztés]- 2019 Chotča v premenách storočí 1379-2019
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal Archiválva 2007. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Hocsa Szlovákia térképén
- Hocsa a sztropkói plébánia honlapján
- Képek a görögkatolikus templomról
- E-obce.sk