Huszár Gál

	Huszár Gál
	a Dunántúli református egyházkerület püspöke
Született	1512. október 16.; nem ismert
Elhunyt	1575. október 23. (63 évesen); Pápa
Nemzetiség	magyar
Felekezet	evangélikus kereszténység
	Püspökségi ideje; 1568 – 1575. október 23.
Előző püspök	Következő püspök
nem volt	Szegedi Máté
	A Wikimédia Commons tartalmaz Huszár Gál témájú médiaállományokat.

Huszár Gál, Gallus Anaxius (1512. október 16. – Pápa, 1575. október 23.) reformátor, nyomdász, énekszerző, református szuperintendens. A Heidelbergi káté magyarra fordítója.

Életpályája

Származásáról és fiatalkoráról éveiről kevés információ áll rendelkezésre. A közvetett források alapján feltételezhető, hogy 1512-ben születhetett és Krakkóban tanult. Beszélt görögül, latinul, héberül és németül, emellett zenei ismeretekkel is rendelkezett.

Az első írásos emlék 1553. augusztus 4-ei kiközösítése a katolikus egyházból. Ekkor Vízkelet lelkipásztoraként működött, mely állást 1551–52-től tölthette be. A kiközösítés miatt menekülnie kellett és Habsburg Miksa magyaróvári birtokán Wohnitzky Zakariás várkapitány védelmét élvezte. Magyaróváron és Kálnokon is ellátta a lelkipásztori tisztséget. Megérkezése után nem sokkal iskolát alapított és papokat taníttatott ki. 1555 pünkösdjén nyilvános hitvitája volt két pozsonyi kanonokkal. Egy 1557-es bécsi látogatása után, ahol Raphael Hoffhalter nyomdásszal barátságot kötött, 1558-ban nyomdát rendezett be Magyaróváron.

Első könyvét 1558. április 1-én nyomtatta ki, a könyvet Miksának ajánlotta és Anaxiusnak azaz méltatlannak nevezte magát. A nyomtatás után a győri szentszék elé idézték, de mivel a harmadik felszólításra sem jelent meg, kiközösítették. 1558. november 1-jén pedig I. Ferdinánd parancsára, Oláh Miklós ellenjegyzésével eltiltották a könyvnyomtatástól. Ennek ellenére még 1559-ben újabb könyveket nyomtatott. Az egyik Sztárai Mihálynak a római katolikus egyház papi intézményét gúnyoló, szatirikus, hitvitázó színműve^[1] a másik Heinrich Bullingernek a magyar protestánsokhoz írt hitvalló levele^[2]

1559-ben Kassára hívták meg papnak és 1560 márciusában (20-án iktatták be lelkipásztori hivatalába) elvállalta a több biztonságot ígérő meghívást. Ám itt sem maradhatott sokáig, 1560 októberében elfogatta az egri érsek, Verancsics Antal. Mielőtt az egri börtönbe szállították volna Kassán tartották fogva, ahol azonban tisztelői kibontották a kassai börtön falát, így megmenekült (december 27.). Kassáról nyomdájával együtt Debrecenbe költözött.

Debrecenben papi állást nem vállalt, csak nyomdászi feladatokat látott el. Debreceni működésének első terméke a még Magyaróváron elkezdett énekeskönyvének kiadása (Isteni dicséretek és psalmusok). Ezután főleg Debrecen református püspökének, Méliusz Juhász Péternek műveit nyomtatta ki.^[3]
1562-ben elkezdte az Egervölgyi hitvallás kinyomtatását, de már nem tudta befejezni, mert 1562 májusában Komáromba távozott, ahol a dunai naszádosok prédikátora lett. 1563. február 7-én Oláh Miklós panaszára, császári utasításra újra menekülnie kellett. Ezután Nagyszombatban működött, de Oláh Miklós újra bepanaszolta és a császári parancs (1565. január 28.) miatt újra odébb kellett állnia.

1568-ban Csallóköz-Mátyusföld püspökeként már Komjáton tartózkodott, később Forgách Imre udvari papjaként látjuk újra itt. Komjáton lelkészi működése mellett Bornemissza könyveket is nyomtatott. 1572-ben vagy 73-ban kezdett a Bornemissza postillái első kötetének^[4] kiadásához, melyet Semptén fejezett be. 1574-ben jelentette meg A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imadsagok című evangélikus szertartási előírásokat valamint énekeket és imádságosságokat tartalmazó könyvét (Komjáti énekeskönyv). 1575-ben Pápára költözött, ahol október 23-án a pestis áldozatává vált. Nyomdáját fia, Huszár Dávid vitte tovább.

Művei

Munkásságának legfontosabb momentuma a heidelbergi káté magyarra fordítása. A fordítást elsőként végezte el, majd fia adta ki először nyomtatásban.

Ajánló levél (1562. febr. 14. Debrecen, Mélius Péternek Aran János tévelygései ellen intézett művében). Két éneke mai nap is használatban van: a gyülekezeti énekeskönyvben a 71. és 72. dicséret

Munkái:

Az Vr Iesus Christusnac Szent Vachoraiarol, kinszenvedeseröl es dichöseges fel tamadasarol valo Predicacioc. Óvár, 1558 (Egyetlen ismert példánya a 20. század elején a Bécsi Császári Könyvtárban volt.)
- Az Úr Jézus Krisztusnak szent vacsorájáról, kínszenvedéséről és dicsőséges feltámadásáról való prédikációk. Magyaróvár, 1558; Egyetemi Ny., Bp., 1945 (A reformáció és ellenreformáció korának evangéliumi keresztyén (református és evangélikus) egyházi írói)

Isteni dicséretek és Psalmusok. Debrecen, 1560 (Így van említve e könyv a Debrecenben 1602-ben nyomtatott énekeskönyv előbeszédében.) – hangjegyes énekeskönyv

A keresztyéni gyülekezetben való isteni diceséretek és imádságok. Komjáti, 1574 (Egyetlen példánya az eperjesi ág. ev. kollegium könyvtárában, kottákkal.)
- Huszár Gál–Kálmáncsehi Márton: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek, 1-2.; fakszimile szöveggond. Varjas Béla, tan. Borsa Gedeon; Akadémiai, Bp., 1983
- A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. Komjáti 1574, 1-3.; tan. Hubert Gabriella, fakszimile szöveggond. Kőszeghy Péter; MTA Könyvtára, Bp., 1986

A kisebb gyermekek számára írt kátéja, melyet 1630. a pápai ev. ref. zsinat tankönyvül rendelt, elveszett. Bullinger Henrik zürichi lelkészhez írt latin levelét, mely a magyarországi reformációról ad fölvilágosításokat, (kelt Bécsben 1557. okt. 26,), közli Lampe-Ember, Historia Eccl. 112-116. l. és Böhl Eduard, az általa kiadott: Confessio helvetica posterior, Vindobonae, 1866. mellékletekép (105-110. l.); levele Kassa városához 1559. márc. 26. (Tört. Tár. 1889)
Huszár Gál–Huszár Dávid: Imádkozó könyv. 1561, 1574, 1577; sajtó alá rend., bev. Fekete Csaba; Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen, 2000 (A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Gyakorlati Theológiai Tanszékének tanulmányi füzetei)

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
Bottyán János: Hitünk hősei
Szabó Károly 1867: Huszár Gál életéről és nyomdájáról. Századok I, 146-166.
https://old.ekmk.hu/lexikon/talalatok2.php?kuld_nev=3310
https://web.archive.org/web/20100710210703/http://typographia.oszk.hu/html/hun/nyomdak/huszar.htm
http://gorzsonyi-eklezsia.shp.hu/hpc/web.php?a=gorzsonyi-eklezsia&o=1169293353

További információk

Botta István: Huszár Gál élete, művei és kora. 1512?–1575; Akadémiai, Bp., 1991 (Humanizmus és reformáció)
Huszár Gál, 1512–1575. Ajánló bibliográfia az első debreceni nyomdász születésének 475. évfordulójára; összeáll. Kricsfalussy Istvánné; Alföldi Ny., Debrecen, 1988

Jegyzetek

↑ Comoedia lepidissima de sacerdotio, authore Michaele Starino Altiniensis ecclesiae ministro. Az igaz papsagnac tiköre, mellyet a Starai Mihaly mester mostan szerzett. Aztis meg talalod atyamfia keresztyen e kis könyuechkenec végében, mimodon es fökeppen mire valasztyac az igaz keresztyenec a lelki pasztorokat, s mi okaért vonszac leis némelliekrõl a szentegyhazi szolgaságot. [Óvár 1559]
↑ Brevis ac pia institutio Christianae religionis ad dispersos in Hungaria ecclesiarum Christi ministros et alios Dei seruos scripta per Heinrycum Bullingerum Tigurinae ecclesiae ministru(m). Ovarini MDLIX (Huszár Gál).
↑ A Christus közbe iarasarol valo predicacioc, mellyeket Melivs Peter a döbrötzöni lelki pasztor irt, 1561 - helvét hitvallást magyarázó;
A Szent Pal apastal levelenec, mellyet a colossabelieknec irt, predicacio szerent valo magyarázattya, 1561 - bibliamagyarázó;
Az Aran Tamas hamis es eretnec tevelgesinec es egyeb soc teuelgéseknec, mellyec mosta(n) az elfordult feiö e(m)berec közöt elárattanac, meg hamissitási, a derec Szent Irasbol es a regi szent iras mag(y)arázo doctoroknak irasakbol, a debretzeni tanittóc altal, ki uolt sze(n)t András napia(n) és karaczo(n) hauanac 1. 11. 12. 13. és 14. napian, az egesz keresztyeni gyülekezet élöt, Christus Vrv(n)c születése utan énnyi esztendöben, 1561 - unitárius tanokat cáfoló írás.
↑ BORNEMISZA Péter: Elsö resze az evangeliomokbol es az epistolakbol valo tanvsagoknac, mellyeket a keresztyeneknec gyülekezetibe szoktanac predikalni minden ünnepnap. Kit az Vr Iesvsnac lelke altal az együgyü keresztyeneknec iduösseges tanusagokra ira Bornemisza Peter, Pestifi. (Comiatin) Sempteröl 1573 (Huszar Gal)

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Comoedia lepidissima de sacerdotio, authore Michaele Starino Altiniensis ecclesiae ministro. Az igaz papsagnac tiköre, mellyet a Starai Mihaly mester mostan szerzett. Aztis meg talalod atyamfia keresztyen e kis könyuechkenec végében, mimodon es fökeppen mire valasztyac az igaz keresztyenec a lelki pasztorokat, s mi okaért vonszac leis némelliekrõl a szentegyhazi szolgaságot. [Óvár 1559]

[2] Brevis ac pia institutio Christianae religionis ad dispersos in Hungaria ecclesiarum Christi ministros et alios Dei seruos scripta per Heinrycum Bullingerum Tigurinae ecclesiae ministru(m). Ovarini MDLIX (Huszár Gál).

[3] A Christus közbe iarasarol valo predicacioc, mellyeket Melivs Peter a döbrötzöni lelki pasztor irt, 1561 - helvét hitvallást magyarázó;
A Szent Pal apastal levelenec, mellyet a colossabelieknec irt, predicacio szerent valo magyarázattya, 1561 - bibliamagyarázó;
Az Aran Tamas hamis es eretnec tevelgesinec es egyeb soc teuelgéseknec, mellyec mosta(n) az elfordult feiö e(m)berec közöt elárattanac, meg hamissitási, a derec Szent Irasbol es a regi szent iras mag(y)arázo doctoroknak irasakbol, a debretzeni tanittóc altal, ki uolt sze(n)t András napia(n) és karaczo(n) hauanac 1. 11. 12. 13. és 14. napian, az egesz keresztyeni gyülekezet élöt, Christus Vrv(n)c születése utan énnyi esztendöben, 1561 - unitárius tanokat cáfoló írás.

[4] BORNEMISZA Péter: Elsö resze az evangeliomokbol es az epistolakbol valo tanvsagoknac, mellyeket a keresztyeneknec gyülekezetibe szoktanac predikalni minden ünnepnap. Kit az Vr Iesvsnac lelke altal az együgyü keresztyeneknec iduösseges tanusagokra ira Bornemisza Peter, Pestifi. (Comiatin) Sempteröl 1573 (Huszar Gal)

[1]

[2]

[3]

[4]