Ugrás a tartalomhoz

Izsap

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izsap (Ižop)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
RangNagymegyer része
Népesség
Teljes népesség585 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség70,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 58″, k. h. 17° 44′ 23″47.849510°N 17.739620°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 58″, k. h. 17° 44′ 23″47.849510°N 17.739620°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsap témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Izsap (szlovákul Ižop) Nagymegyer város része, 1976 előtt önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagymegyer központjától 3 km-re délnyugatra, a Csallóközben fekszik. Egyike a Nagymegyer várost alkotó 2 kataszteri területnek, területe 8,33 km².[2]

Élővilága

[szerkesztés]

Izsapon egy gólyafészket és egy alátétet tartanak nyilván. 2014-ben nem volt költés. 2023-ban 3, 2024-ben 2 fiókát számoltak össze.[3]

Története

[szerkesztés]

1321-ben Isoph formában szerepel.[4] 1331-ben a birtok harmadát a győri káptalan szerzi meg.[5] Izsap a középkorban a Koppán nemzetség, majd a velük rokon gróf Cseszneky család birtoka volt.

Fényes Elek szerint "Izsap, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromhoz 4 mfldnyire fekszik rónaságon, Győr vmegye határszélén, Csiliz vizére megy lábbal, mellyen a pozsonymegyei vizek egy része foly le a Dunába. Hogy e Csiliz vize a Csallóközt el ne öntse, az egész komárommegyei részen nagy töltés huzatott, s a Csiliz torkolatán nagy zugó készittetett, melly azonban Győr megyével közös erővel épittetett és tartatik fel. Határja 1879 4/8 holdra terjed, mellyből 23 1/8 hold belső telek, 699 2/8 h. szántóföld, 341 3/8 h. rét, 24 2/8 erdő, 36 h. mocsár, 255 4/8 h. legelő. Szántóföldje és rétje a legjobb minemüségű, a buza, árpa, zab, tengeri, burgonya és lenvetés bőven fizeti meg a magot. Szarvasmarha leginkább tenyésztetik, de ügyetlenül, valamint a mezei gazdaságot is hanyagul űzi az izsapi földmives. A határ nyugoti szélét környező Csiliz folyóban jó halászat van. 103 kath., 242 ref. lak., ref. fiók-egyházzal. F. u. gr. Zichy István, Ábrahám, Kiss, Czina, Győry, László, Fűsy, Bozóky, Tamásy, Nagy, nemes családok. Hajdan a komáromi vár urad. tartozott."[6]

1910-ben 416, túlnyomóan magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott.

1976-ban Nagymegyerhez csatolták.

Képtár

[szerkesztés]
  • Református templom
    Református templom
  • Óvoda és könyvtár
    Óvoda és könyvtár
  • Településközpont
    Településközpont
  • Fő utca
    Fő utca
  • Harangláb
    Harangláb
  • Kétnyelvű helységnévtábla
    Kétnyelvű helységnévtábla
  • Temető
    Temető
  • A két világháború áldozatainak emlékkeresztje
    A két világháború áldozatainak emlékkeresztje

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Štatistický lexikón obcí SR, 2011
  2. ↑ http://www.webcitation.org/query?url=http://www.geodesy.gov.sk/sgn/kusr09-2007.xls&date=2010-01-18+17:54:13
  3. ↑ bociany.sk
  4. ↑ Dreska Gábor 2007: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára I. (1244-1398). Győr, 32-33 No. 17.
  5. ↑ Dreska 2007, 38 No. 26.
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Ižop
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsap témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Izsap&oldid=27319481”