Ugrás a tartalomhoz

Javorinka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Javorinka (Javorinka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
RangGalánta településrésze
Első írásos említés1921
Irányítószám925 01
Körzethívószám00421 (0) 31
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 12″, k. h. 17° 42′ 41″48.170000°N 17.711389°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 12″, k. h. 17° 42′ 41″48.170000°N 17.711389°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Javorinka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Javorinka (szlovákul: Javorinka) Galánta városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában. A csehszlovák hatóságok által elsőként létrehozott szlovák telepes falu a Felvidéken.

Fekvése

[szerkesztés]

Galántától 3 km-re délnyugatra, Taksonyfalva község szomszédságában, a Sárd-patak mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést Csehszlovákia szláv nemzetállami törekvéseinek keretén belül alapították 1921. október 1-jén, kezdőlépéseként azoknak az intézkedéseknek, amelyek a felvidéki magyarság összefüggő tömbjét hivatott megbontani. Lakosai tizenkét trencsénteplic környéki faluból települtek át önkéntesen, összesen 44 szlovák család. Az új település elnevezése Štefánikovo lett Milan Rastislav Štefánik tiszteletére. A betelepülők részére több mint 500 hektár földterületet utaltak ki. Lakóházaik és gazdasági épületeik felépítése 1924-ben fejeződött be. Iskoláját 1928-ban a Szlovák Liga építtette. A településen megszervezték a Sedliacke jazdy (magyarul Paraszti Lovasság) félkatonai védelmi szervezetet is, amelynek célja „a magyar iredenta, revíziós törekvések megakadályozása” volt. Önkéntes tűzoltó szervezetét 1924-ben alapították. Közigazgatásilag kezdetben Taksony községhez tartozott, önállósodási törekvéseik hatására azonban 1938. január 1-jétől önálló község.

Az első bécsi döntés következtében a község 1938 novemberétől Magyarországhoz tartozott. A korabeli magyar jogszabályok értelmében lakosai megtarthatták szlovák állampolgárságukat és vagyonukat is. Szlovák állampolgárként ezenkívül mentesültek a hadkötelezettség alól is, nem kellett a magyar hadseregbe bevonulniuk. Szlovák iskolájuk a háború idején is működött 1944 szeptemberéig. Mindezen számukra kedvező feltételek miatt csupán egyetlen család költözött el a községből. A szovjet Vörös Hadsereg 1945 márciusában foglalta el a térséget, ezután ismét Csehszlovákiához csatolták. 1960-ban közigazgatásilag Galántához csatolták, nevét ekkor változtatták Javorinkára.[1]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Köztemetőjét 1922-ben létesítették.
  • A haranglábat 1926-ban emelték.
  • A Sárd-patakon átívelő betonhidat 1932-ben építették.
  • A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2000-ben épült.
  • A település központjában szép park található sportpályákkal és gyermekjátszótérrel.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Pukkai László: Mátyusföld I., Lilium Aurum kiadó, 2002, ISBN 80-8062-137-3

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]