Ugrás a tartalomhoz

Jean Lefebvre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean Lefebvre
SzületettJean Marcel Lefebvre
1919. október 3.[1][2][3][4][5]
Valenciennes[6]
Elhunyt2004. július 9. (84 évesen)[2][4][7][5]
Marrákes[8]
Állampolgárságafrancia
Házastársa
  • Yori Bertin (1967. május 20. – 1973. március 7.)
  • Yori Bertin (1974. december 13. – 1977. július 8.)
Gyermekeiöt gyermek
Foglalkozásafilmszínész
IskoláiCours Simon
Halál okaszívinfarktus
Színészi pályafutása
Tevékenységszínész

A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Lefebvre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jean Lefebvre (Valenciennes, Nord, Franciaország, 1919. október 3.Marrákes, Marokkó, 2004. július 9.) francia karakterszínész. Szerepelt Georges Lautner rendező sikeres filmvígjátékaiban, köztük több „Csendőr-filmben”, a Lövöldöző taták-ban, és Robert Lamoureux-nek a „7. század” kalandjairól szóló háborús vígjátékaiban,[9] emellett párizsi kabarékban és színházakban játszott, vidám népszínművek visszatérő sztárjaként. Több mint 150 filmben szerepelt, legtöbbször mellékszereplőként.

Élete

[szerkesztés]

Származása, tanulmányai

[szerkesztés]

Valenciennes-ben született, Georges Marcel Lefebvre kovácsmester és Zélia Louise Mathilde Masquelier fiaként. 18 hónapos korában elkapta a Járványos gyermekbénulást, tízéves koráig járást segítő szerkezetre szorul. Osztálytársai rokonszenvér bohóctréfákkal igyekezett elnyerni, énekesi, komikusi tehetsége korán megmutatkozott. 1934-től játszott iskolai és amatőr színpadokon.

Mindenfélébe belefogott, tanulmányait félbeszakította a második világháború. Fogságba esett, szüleit kitelepítették Châteauroux-ba és Neuvy-Saint-Sépulchre-be (Indre megyébe). Jean-t kényszermunkára vitték, de megszökött és visszament családjához. Minden munkát elvállalt, Limoges-ban villamosvezetőként és házaló fehérnemű-ügynökként dolgozott, a feketepiacon élelmiszert árult. A háború végén szüleivel együtt visszatért Valenciennes-ibe, egy ideig apjánál dolgozott, majd 1948-ban beiratkozott a párizsi színművészeti akadémiára, a Conservatoire-ba.

Színészi pályája

[szerkesztés]

Operett műfajban kiváló eredményeket ért el, iskolai díjat is kapott. Szülei kívánságára operaénekesnek készült, azonban megfogadta René Simonnak, a híres drámatanárnak tanácsát és színművésznek állt. Az 1950-es évek elején párizsi kabarészínpadokon, bulvárszínházakban lépett fel. Hamarosan a Les Branquignols utazó színtársulat tagja lett, és két éven át turnézott velük az Egyesült Államokban.

1954-ben Henri-Georges Clouzot Ördöngösök c. bűnügyi thrillerfilmjében Simone Signoret mellett játszott kis szerepet. 1958-ban Yves Allégret rendező La fille de Hambourg (A hamburgi lány) című filmdrámájában Daniel Gélin és Hildegard Knef mellett játszotta a harmadik főszerepet. Figyelemre méltót alakított Georges Lautner 1963-as Lövöldöző taták c. akcióvígjátékában, Bernard Blier és Lino Ventura társaságában. Georges Lautner 1966-os Ne nous fâchons pas (Ne mérgelődjünk) című komédiájában Lino Ventura és Mireille Darc mellett egyenrangú főszereplővé vált.

A kisebb szerepek után nemzetközi ismertséget szerzett Jean Girault rendező 1964-es A Saint Tropez-i csendőr című vígjátékában, ahol Louis de Funès és Michel Galabru mellett egy naív, okoskodó, csetlő-botló kisembert játszott. A sikeres csendőr-film következő három folytatásában is ugyanezt a karaktert alakította. Éles konfliktusba került a főszereplő Louis de Funès-vel, aki saját szerepének hangsúlyozásához Lefebvre-t is – más színésztársaihoz hasonlóan – háttérbe szorította. Funès sztár-allűrjeit a rendező, Jean Girault sem fékezte meg, ezért Lefebvre kimaradt a „csendőr” utolsó két filmjének forgatásából. 1973-ban Robert Lamoureux rendező De hová tűnt a 7. század? c. háborús filmkomédiájában, és annak folytatásaiban Lefebvre hasonló tébláboló karaktert játszott.

Az 1970-es években pályája csúcsára ért, Együtt játszott a legnagyobb vígjátéki és drámai színészekkel, Jean Gabinnel, Louis de Funès-szel, Orson Welles-szel, Richard Burtonnel, Lino Venturával, Bourvillal, Paul Meurisse-szel, Jena-Paul Belmondóval, Bernard Blier-vel és Michel Serrault-val, olyan hírneves rendezők filmjeiben orgattak vele, Georges Lautner, Philippe de Broca, Roger Vadim, Gilles Grangier, Jean Girault, Costa-Gavras, Yves Robert, Édouard Molinaro, Yves Allégret, Robert Lamoureux és Julien Duvivier. Az IFOP közvéleménykutató 1981-es felmérése szerint a franciák harmadik legkedveltebb vígjátéki színésze volt, Louis de Funès és Coluche mellett.

Megrögzött játékszenvedélyétől azonban nem tudott szabadulni. Lóversenyekre járt, nagy összegekben kötött fogadásokat, emellett az Enghien-les-Bains-i kaszinókban is rendszeresen játszott. Adósságainak fedezésére az 1980-as évektől elfogadott szinte minden szerepajánlatot, sok rossz filmben szerepelt, méltatlan színvonalú szerepekben. Hírneve elszürkült, az 1990-as évektől kezdve már inkább csak televíziós produkciókban tűnt fel.[10]

A 2000-es Berlinale Filmfesztivál zsürijébe – elterjedt közhittel ellentétben – nem őt, hanem hasonló nevű kanadai színészkollégáját, Jean (John) Lefebvre-t (*1950) hívták meg.[11]

Magánélete

[szerkesztés]

Lefebrve négyszer nősült, egyik elvált feleségét kétszer is elvette. Négy házasságából öt gyermeke született, Bernard, Catherine, Marie-Christine, Carole és Pascal.

Első házasságát 1950. november 22-én kötötte Párizsban, Micheline Reine Grasserrel, házasságukat 1962. január 24-én bontották fel. Második házasságát 1967. május 24-én Neuilly-sur-Seine-ben kötötte Yori Bertin színésznővel (eredeti nevén Catherine Chassin-Briault-val), tőle született Pascal nevű fia. 1973. március 7-én elváltak, 1974. december 13-án Párizsban újra összeházasodtak, de 1977. július 8-án ismét elváltak, ezúttal végleg. Negyedik feleségét, Brigitte Jacqueline Françoise Lerebours-t 1994. július 17-én vette el Las Vegasban. Ez a házasság Lefebvre haláláig fennmaradt.

Elhunyta

[szerkesztés]

1999-ben Lefebvre jelentős összeget, 15 millió frankot (2,3 millió Eurót) nyert a francia állami lottón. A nyereményből kifizette adósságainak egy részét, és megvásárolta a La Bohème éttermet a marokkói Marrákesben. Az étteremhez tartozó lakásban hunyt el 2004. július 9-én, szívinfarktus következtében, 84 éves korában. Testét elhamvasztották, hamvait kívánsága szerint a Mont Blanc ormán szórták szét.[10][12][13]

Fontosabb filmszerepei

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Roglo
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  7. GeneaStar
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  9. Lefebvre Jean (1919-2004) (francia nyelven). Encyclopædia Universalis (universalis.fr). (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  10. a b Schauspieler Jean Lefebvre: Tod durch Herzversagen (német nyelven). ShortNews.de, 2004. július 10. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  11. Berlin International Film Festival 2000 - 50th Berlinale, 9 - 20 February 2000. The Jury (angol nyelven). Filmfestivals.com. [2012. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  12. Veronique Beaugret; Mehdi Gherdane: Le dernier salut des amis de Jean Lefebvre le 16 juillet 2004 à 00h00. Le parisien (LeParisien.fr), 2004. július 15.
  13. Schauspieler Jean Lefebvre (német nyelven). Defunes.de. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Jean Lefebvre
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Lefebvre témájú médiaállományokat.