Ugrás a tartalomhoz

Joan Sutherland

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az ausztrál operaénekesnőről szól. Hasonló címmel lásd még: Joan Sutherland (egyértelműsítő lap).
Joan Sutherland
1975-ben
1975-ben
Életrajzi adatok
Született1926. november 7.
Sydney, Ausztrália Ausztrália
Elhunyt2010. október 10. (83 évesen)
Les Avants, Vaud kanton Svájc Svájc
SírhelyCemetery of Clarens
HázastársaRichard Bonynge (1954–2010)
SzüleiJulianne McClure
Hugh Reskymer Bonython
IskoláiRoyal College of Music
Pályafutás
Műfajokopera, bel canto
Aktív évek1945-1990
Hangszerének
Hangszoprán
Díjak
  • Royal Philharmonic Society Gold Medal (2002)
  • Australian of the Year (1961)
  • a Brit Birodalom Érdemrendje (1978. december 30.)
  • Order of Merit (1991. november 29.)
  • Kennedy Center Honors
  • honorary doctor of the University of Sydney
  • Companion of the Order of Australia (Miss Joan SUTHERLAND, CBE, 1975. június 9.)
  • Australian National Living Treasure
Tevékenységoperaénekes
KiadókDecca lemezkiadó
A Wikimédia Commons tartalmaz Joan Sutherland témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dame Joan Alston Sutherland OM AC DBE (Sydney, 1926. november 7. – Les Avants, Vaud kanton, 2010. október 10.) ausztrál operaénekes, a bel canto operák szoprán szerepeinek egyik legkiemelkedőbb huszadik századi előadója. Rajongói a „La Stupenda” (kb. A bámulatos) néven emlegették.

Élete

[szerkesztés]

Skót szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Igen későn, csak tizenkilenc éves korában kezdett el énekelni és zongorázni tanulni, eleinte édesanyja irányítása alatt. Felső fokú zenei tanulmányait később a londoni Royal Collage of Music magánének szakán végezte. 1947-ben lépett először a nagyközönség elé: ekkor szülővárosában Dido szerepét énekelte Henry Purcell Dido és Aeneas című operájában, egy koncertszerű előadás keretén belül.

Operaszínpadon 1952-ben mutatkozott be első ízben: a londoni Covent Gardenben az Első udvarhölgyet énekelte Mozart Varázsfuvolájában. Majd még ez évben elénekelte színpadon első főszerepét is, Verdi Álarcosbáljának Améliáját. Ezt követően színpadra lépett többek között Agathe (A bűvös vadász), Almaviva grófnő (Figaro házassága), Desdemona (Otello), Gilda (Rigoletto), Éva (A nürnbergi mesterdalnok)), Donna Anna (Don Giovanni) szerepében is, majd 1954-ben a királyi operaház tagja lett.

Ugyanez év október 16-án feleségül ment Richard Bonynge-hoz, aki a zongorakísérője volt. Sutherland eleinte Wagner-énekesnő akart lenni, de Bonygne megismertette vele az olasz bel canto repertoárt, és meggyőzte feleségét, hogy Wagner hősnői nem a neki való szerepkör. Még énekgyakorlatot is írt a számára, amely segítségével Sutherland magáévá tudta tenni a bel canto előadásmódot.

1957-ben Donizetti Liverpooli Emília című operájának címszerepében aratott nagy sikert, és ezzel a szereppel már egyértelműen jelezte az új irányt, a bel canto szerepek felé való elmozdulását. De a következő hónapokban átütő közönségsikert aratott Händel Alcina, valamint Sámson című műveinek női főszerepeivel is. 1959-ben Franco Zeffirelli rendezésében, Tullio Serafin vezényletével, először énekelte el a Lammermoori Lucia címszerepét. Ezzel a darabbal debütált két év múlva a milánói Scalában és a New York-i Metropolitanben is. New Yorkban ezt követően 217 alkalommal lépett fel, utoljára 1987-ben a Trubadúrban. 1960-as szólóalbuma megkapta a Grammy-díjat, és máig a legkeresettebb operafelvételek közé tartozik.

Az 1960-as években egy sor bel canto szerepet énekelt el, többek között a Norma címszerepét, Violettát a Traviátában, Aminát Az alvajáróban, Elvirát A puritánokban és Marie-t Az ezred lányában. Utóbbi az egyik legnépszerűbb szerepe volt. Mindeközben nagy sikert aratott Händel Julius Caesar című operájában is, Kleopátra szerepében. 1965-ben, egy ausztráliai fellépéssorozat keretein belül énekelt együtt először Luciano Pavarottival. Később több alkalommal is közönség elé léptek együtt, és a 20. század legendás kettősévé váltak. Ezekben az években kötött Sutherlanddal lemezszerződést a londoni Decca lemezkiadó. Így lehetősége nyílt lemezre énekelnie legfontosabb operaszerepeit olyan zeneszerzőktől, mint Bellini, Donizetti, Meyerbeer vagy Händel.

A következő évtizedben Donizetti Stuart Mária, valamint Lucrezia Borgia című operáinak, illetve Massenet Escarlamondájának nő főszerepeivel bővítette repertoárját. Később az utóbbi alakítását tartotta karrierje legnagyobb teljesítményének. Számos rangos kitüntetés után 1979-ben megkapta a Brit Birodalom lovagi címét. Az 1980-as években a Boleyn Anna címszerepében, A haramiák Amaliájaként és Adriana Lecouvreurként aratott nagy sikereket. 1967 és 1986 között férje a Sydney Operaház igazgatója volt, így ezekben az esztendőkben Sutherland is gyakran lépett fel szülővárosában. 1990-ben, hatvanhárom éves korában mondott búcsút a színpadnak. Ekkor Valois Margitot formálta meg A hugenottákban, szülővárosában. Az előadás videófelvételét kiadták DVD-n, így az érdeklődők számára hozzáférhető.

Ezután szívesen foglalkozott fiatal énekesekkel, így a kilencvenes években Budapesten, a Magyar Állami Operaházban is tartott rövid mesterkurzust. 1997-ben megjelentette önéletrajzát. Utolsó éveiben visszavonultan élt Montreux melletti otthonában. Hosszas betegeskedés után 2010. október 10-én hunyt el.

Művészete

[szerkesztés]

Sutherland páratlan koloratúrszopránja annyira elkápráztatta a milánói közönséget, hogy az olasz sajtótól kiérdemelte a La Stupenda (A csodás) becenevet, ezt a jelző aztán rá is tapadt egész pályafutása alatt. Énekhangja páratlanul erőteljes és hihetetlenül terjedelmes, énektechnikája akrobatikusan hajlékony volt. Ezen adottságainak köszönhetően fénykorában vetélytársa nélkül uralkodott a Bellini- és Donizetti-hősnők szerepében. Színészi képességei azonban nem voltak jók, ezt csak kihangsúlyozta óriási termete. A kritikusok gyakran bírálták hibás artikulációját is, de hát az emberek zenét hallgatni járnak az operába, így ez nem különösebben zavarta a közönséget.

Sutherland legkedvesebb szerepei közé tartozott Elvira A puritánokból, Norma, a Rigoletto Gildája, a Lammermoori Lucia és a Stuart Mária címszerepe, Marie Az ezred lányából, de talán a Traviata Violettáját sikerült neki a legtökéletesebben megformálni. Ő maga Massenet Escarlamondjának eléneklését tartotta pályafutása legkiemelkedőbb teljesítményének. Legszívesebben férje vezénylete mellett dolgozott. Pavarotti szerint „minden kétséget kizáróan övé az évszázad szoprán hangja”.

Jelentősebb szerepei

[szerkesztés]

Operaszínpadon

[szerkesztés]

Hangfelvételeken

[szerkesztés]

Teljes operafelvételek

[szerkesztés]
A felvétel éve Az opera címe Sutherland szerepe A többi jelentősebb szerep megformálója Karmester Kiadó
1959 Don Giovanni Donna Anna Eberhard Wächter, Elisabeth Schwarzkopf, Luigi Alva Carlo Maria Giulini EMI
Acis és Galatea Galatea Joan Sutherland, Peter Pears Adrian Boult Chandos
1961 Lammermoori Lucia Miss Lucia Ashton Renato Cioni, Robert Merrill, Cesare Siepi John Pritchard Decca
Rigoletto Gilda Cornell MacNeil, Renato Cioni Nino Sanzogno Decca
1962 Traviata Violetta Valery Carlo Bergonzi, Robert Merrill John Pritchard Decca
Az alvajáró Amina Nicola Monti, Fernando Corena Richard Bonynge Decca
Alcina és Julius Caesar Egyiptomban (részletek) Alcina
Kleopátra 		Teresa Berganza, Monica Sinclair, Mirella Freni Richard Bonynge Decca
Siegfried Az erdei madár hangja Joan Sutherland, Birgit Nilsson, Gerhard Stolze Solti György Decca
1963 A puritánok Elvira Pierre Duval, Renato Capecchi, Ezio Flagello Richard Bonynge Decca
Carmen Micaela Regina Resnik, Mario del Monaco Thomas Schippers Decca
1964 Norma Norma Marilyn Horne, John Alexander Richard Bonynge Decca
1966 Szemiramisz Semiramide Marilyn Horne, Joseph Rouleau Richard Bonynge Decca
Beatrice di Tenda Beatrice di Tenda Luciano Pavarotti, Josephine Veasey Richard Bonynge Decca
Faust Margit Franco Corelli, Nicolai Ghiaurov Richard Bonynge Decca
1967 Lakmé Lakmé Gabriel Bacquier, Alain Vanzo Richard Bonynge Decca
Az ezred lánya Marie Luciano Pavarotti, Spiro Malas Richard Bonynge Decca
Boncini: Griselda és Montezuma (részletek) Ernesto
Eupaforice 		Monica Sinclair Richard Bonynge Decca
1968 Don Giovanni Donna Anna Gabriel Bacquier, Pilar Lorengar, Marilyn Horne Richard Bonynge Decca
1969 A hugenották Valois Margit Martina Arroyo, Huguette Tourangeau, Anastasios Vrenios Richard Bonynge Decca
1970 Szerelmi bájital Adina Luciano Pavarotti, Spiro Malas Richard Bonynge Decca
1971 Lammermoori Lucia Miss Lucia Ashton Luciano Pavarotti, Sherrill Milnes, Nicolai Ghiaurov Richard Bonynge Decca
Rigoletto Gilda Luciano Pavarotti, Sherrill Milnes Richard Bonynge Decca
1972 Turandot Turandot Luciano Pavarotti, Montserrat Caballé Zubin Mehta Decca
Hoffmann meséi Olympia
Giulietta
Antonia
Stella 		Plácido Domingo, Gabriel Bacquier Richard Bonynge Decca
1973 A puritánok Elvira Luciano Pavarotti, Piero Cappuccilli, Nicolai Ghiaurov Richard Bonynge Decca
1974 Stuart Mária Stuart Mária Joan Sutherland, Luciano Pavarotti, Huguette Tourangrau Richard Bonynge Decca
1975 Esclarmonde Esclarmonde Giacomo Aragall, Huguette Tourangreau Richard Bonynge Decca
A jós Ah-Joe Tito Gobbi, Huguette Tourangeau Richard Bonynge Decca
1976 A trubadúr Leonora Joan Sutherland, Luciano Pavarotti, Marilyn Horne, Ingvar Wixell Richard Bonynge Decca
1977 Lucrezia Borgia Lucrezia Borgia Joan Sutherland, Giacomo Aragall, Marilyn Horne, Ingvar Wixell Richard Bonynge Decca
1978 Angelica nővér Angelica nővér Christa Ludwig Richard Bonynge Decca
1979 Lahor királya Sita Sherrill Milnes, Luis Lima Richard Bonynge Decca
Traviata Violetta Valery Luciano Pavarotti, Matteo Manuguerra Richard Bonynge Decca
1980 Az alvajáró Amina Luciano Pavarotti, Nicolai Ghiaurov Richard Bonynge Decca
1981 Koldusopera Lucy Angela Lansbury, Kiri Te Kanawa Richard Bonynge Decca
1982 A haramiák Amalia Franco Bonisolli, Samuel Ramey, Matteo Manuguerra Richard Bonynge Decca
1983 Hamlet Ophélia Sherrill Milnes Richard Bonynge Decca
1984 Norma Norma Luciano Pavarotti, Montserrat Caballé Richard Bonynge Decca
1985 Athalia Athalia Emma Kirby, James Bowman Christopher Hogwood Decca
1986 Rodelinda Rodelinda Alicia Nafé, Samuel Ramey Richard Bonynge Decca
1987 Boleyn Anna Boleyn Anna Samuel Ramey, Susanne Mentzer, Jerry Hadley Richard Bonynge Decca
Ernani Elvira Luciano Pavarotti, Leo Nucci Richard Bonynge Decca
1988 Adriana Lecouvreur Adriana Lecouvreur Carlo Bergonzi, Leo Nucci Richard Bonynge Decca

Szólófelvételek

[szerkesztés]
A kiadás éve A lemez címe A lemez tartalma Egyéb közreműködők Vezényel Kiadó
1959 The Operatic Aria részletek Verdi és Donizetti operáiból Joan Sutherland Nello Santi Decca
1960 The Art of the Prima Donna Áriák Arne, Händel, Bellini, Gounod, Rossini, Verdi, Thomas, Meyerbeer operáiból Joan Sutherland Francesco Molinari Pradelli Decca
1962 Command Performance Áriák Weber, Massenet, Meyerbeer, Leoncavallo, Verdi, Rossini, Bellini operáiból Joan Sutherland Richard Bonynge Decca
1963 The Age of Belcanto Áriák Piccinni, Händel, Shield, Mozart, Boieldieu, Rossini, Weber, Bellini, Donizetti, Verdi, Arditi operáiból Joan Sutherland, Marilyn Horne, Richard Conrad Richard Bonynge Decca
1966 Love live forever Operett és musical részletek Joan Sutherland Richard Bonynge Decca
Sutherland sings Coward Romanze di Coward Joan Sutherland Richard Bonynge Decca
1969 Romantic French Arias Opera áriák Offenbach, Meyerbeer, Charpentier, Auber, Bizet, Massenet, Gounod, Lecocq, Massè műveiből Joan Sutherland Richard Bonynge Decca
1976 Operatic duets Kettősök Verdi, Bellini, Donizetti operáiból Joan Sutherland, Luciano Pavarotti Richard Bonynge Decca
1978 Sutherland sings Wagner Áriák Wagner operáiból Joan Sutherland Richard Bonynge Decca
Le nozze di Figaro arias Szoprán áriák a Figaro házasságából Joan Sutherland Richard Bonynge Decca
1981 Serate Musicali Áriák Rossini, Donizetti, Respighi, Bellini, Verdi, Ponchielli stb. operáiból Joan Sutherland Richard Bonynge (pianoforte) Decca
1983 Belcanto Arias Áriák Rossini, Verdi, Bellini, Donizetti, Meyerbeer operáiból Joan Sutherland Richard Bonynge Decca
1987 Talking Pictures. Songs from the movies Film slágerek Joan Sutherland Richard Bonynge Decca
1990 Romantic Trios Áirák Denza, Panseronm Kreutzer, Nicolai, Proch stb. operáiból Joan Sutherland, Barry Tuckwell (corno) Richard Bonynge (pianoforte) Decca

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joan_Sutherland&oldid=26414662”