Ugrás a tartalomhoz

Kaczvinszky János (orvos)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Kaczvinszky János
Született1871. július 5.[1]
Pest
Elhunyt1924. december 22. (53 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásasebész
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1893, orvostudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Kaczvinszky János (egyértelműsítő lap).

Kaczvinszky János, Kaczvinszky János Sándor Lipót (Pest, 1871. július 5. – Budapest, 1924. december 22.)[3] sebész-főorvos. Fő kutatási területe a műtét utáni szeptikus betegségek kinines kezelése[4] volt.

Életútja

[szerkesztés]

Pesten született, de tanulmányait már az összevont Budapesten végezte. Középiskolába a Markó utcai Berzsenyi gimnáziumba járt.[5] Édesapja Kaczvinszky János (Kaczvinszky János színész fia), az Első Magyar Általános Biztosító Társaság főkönyvelője, a Mátyásföldi nyaralótulajdonosok egyesületének egyik alapítótagja,[6] nyugdíjasan a Nemzeti Zenede főpénztárosa,[7] édesanyja Plank Mária (?–1907),[8][9] testvérei Mariska (1873–1901[10]) és József (1874–1907) a Magyar Földhitelintézet tisztviselője[11][* 1] voltak.[14]

1890-ben mint díjazatlan segéd dolgozott a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem orvosi karának első bonctani intézetében.[15] 1893-ban szerezte meg orvosi diplomáját, 1896-ban pedig egyetemes orvostudor oklevelet[16] kapott. Kezdetben tanársegéd volt.[17] Kovács József professor klinikáján indult meg sebészi pályafutása, amelyet azonban csakhamar megszakított mesterének halála. Így került, mint második tanársegéd a klinika új vezetőjének, Dollinger Gyulának vezetése alá, a budapesti Üllői úti I. sz. sebészeti kórodába és I. sz. sebészeti műtőintézetbe.[18] Kétévi asszisztensi munka után megvált a klinikától, és miután egy évet töltött a Szent Rókus Kórház nőgyógyászati osztályán, 1901 novemberében átvette a békésmegyei közkórház sebészeti osztályának vezetését. 1915-ben a király a honvédorvosi tisztikarban a háború tartamára kinevezte törzsorvossá.[19] A gyulai közkórház sebész-főorvosaként bevezetett több sebészeti újítást. Ideje alatt felépült egy új sebészeti pavilont, s kivált a sebészeti osztályból a kórbonctan.

Nem sokat publikált. A gyulai kórház évkönyveinek 11 kötetében rövid beszámolókban rögzítette csupán minden 1902−1913 közötti munkáját. Az első világháború kitörése után az évkönyvek megszűntek. E mellett két németül is megjelent dolgozata foglalkozott a rákműtétek eredményeinek javításával, többi dolgozata a „Műtét utáni antisepsisre irányuló kísérleteit“ ismertette. A kinin-kezelés első kísérletei az orbánc leküzdésére irányultak, majd kiterjesztette a kinin-prophylaxist mindazokra a hasmetszésekre, amelyeknél műtét közben fertőződhetett a hasüreg. Erről az utolsó beszámolója 1910-ből való.

Gyula nem elégítette ki kultúra iránti vágyódását, ezért kereste a lehetőségét, hogy egy ilyen központban folytathassa munkásságát. 1918 végén Kassára nevezték ki igazgató-főorvosnak, de állását a cseh megszállás miatt nem foglalhatta el.

1918-tól a budapesti Zita Kórház, később pedig a Margit Kórház sebész főorvosaként működött. Elsősorban a szeptikus betegségek műtét utáni kininkezelésével foglalkozott. A debreceni egyetem sebésztanári állásával is megkínálták, de ezt nem fogadta el, mert akkor már betegeskedett. Már fiatal éveiben nem egyszer voltak oly rohamai, amelyek az agyvelő vérkeringésének zavarára mutattak. Utolsó két évében efféle is rohamok gyötörték.

53 éves korában, kétéves betegeskedés (agyi érelmeszesedés), lassú haldoklás után hunyt el. Temetése 1924. december 24-én volt a Farkasréti temetőben. Halálát özvegye, és azonos nevű édesatyja gyászolták.[20]

1916. október 21-én Budapesten kötött házasságot Morelli Margit Mária Annával[21] (Budapest, 1886. január 6. – Budapest, 1972. december 2.)[22][23]), Morelli Gusztáv lányával.[24][25])

1898-tól a Budapesti Királyi Orvosegyesület rendes tagja volt.[26] 1922-ben az igazságügyminiszter a munkásbiztosítási orvosszakértői tanács tagjává nevezte ki.[27]

A Magyar Országos Orvos Szövetség Békés megyei Fiókja 1932-ben emlékére díjat alapított, mely szerint évente egy előadást rendez, és az előadót Kaczvinszky-éremmel jutalmazza. Körirata elöl: MEDICUS IN OMNE AEVUM NOBILIS szemüveges férfi arcképével jobbra, hátul: COLLEGIUM MEDICORUM BÉKÉSIENSE MCMXXXIII, babérkoszorúban kígyós – bot és felirati táblácska. A helybeli művész, Téchy László által készített, Kaczvinszky képét megörökítő 86 mm bronz vert ezüstérmet első ízben 1933. május 20-án Grósz Emil szemészprofesszornak adták át az orvostovábbképzés terén szerzett érdemei elismeréséül.[28][29][30] 1934-ben Bakay Lajos,[31] majd Miskolczy Dezső,[32] 1936-ban Dr. Johan Béla és dr. Tomcsik József, 1937-ben pedig dr. báró Korányi Sándor és dr. Kramár Jenő professzorok kapták.[33]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Felesége Kaczvinszky Józsefné szül. Sulkowski Serena (Szulkovszky Matild Szeréna) szabónő, fiúk szintén József volt.[12][13]
  1. ↑ 'Magyar életrajzi lexikon'. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Békés 56. évfolyam 103. szám (1924-12-24). (Hozzáférés: 2022. október 7.)
  3. ↑ Budapest II. kerületi állami halotti anyakönyv 686/1924.
  4. ↑ Gracza Tünde: Possessorok nyomában : A Tóth Lajos Könyvtár állományát lapozgatva, Orvosi Könyvtárak: a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségének hivatalos lapja 13. évf. Különszám, epa.oszk.hu - 2016.
  5. ↑ Jubilál az első pesti állami középiskola, Ujság 15. évfolyam 121. szám, 1939. május 28. (arcanum.com)
  6. ↑ A Mátyásföldi nyaralótulajdonosok egyesülete Nemzet 6. évfolyam 1864. szám, 1887. november 7. (arcanum.com)
  7. ↑ A Nemzeti Zenede tisztviselői. József Főherczeg Fővédnöksége Alatt Álló Nemzeti Zenede évkönyve, 1916. arcanum.com)
  8. ↑ Halálozás. Rákos Vidéke 7. évfolyam 47. szám, library.hungaricana.hu - 1907. november 24.
  9. ↑ Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Nevezetes látogatók, – Gyulai füzetek 14., library.hungaricana.hu - 2004.
  10. ↑ Gyászrovat. Budapesti Hírlap 21. évfolyam 197. szám, 1901. július 20. (arcanum.com)
  11. ↑ Halálozás., Rákos Vidéke 7. évfolyam 24. szám, library.hungaricana.hu - 1907. június 16.
  12. ↑ Kaczvinszky József gyászjelentése
  13. ↑ HU_BFL_VII_204_1908_6_I_0477476 okirat (Kaczvinszky Józsefné özv.), Szabó Albert közjegyző iratai (1902-1924), eleveltar.hu (hozzáférés: 2022. okt. 6.)
  14. ↑ Kaczvinszky Jánosné Bertók Eszter gyászjelentése
  15. ↑ Személyváltozások az egyetem orvosi karánál. Orvosi Hetilap 34. évfolyam 39. szám, real-j.mtak.hu - 1890. szeptember 28.
  16. ↑ 980. A tiszti főorvos úr... Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve 17., library.hungaricana.hu - 1896. július 22.
  17. ↑ Megerősítések. Hivatalos Közlöny 6. évfolyam 17. szám, 1898 szeptember (arcanum.com)
  18. ↑ Egyetemi intézetek és gyűjteménytárak, A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1889-1900, library.hungaricana.hu - 1900.
  19. ↑ Honvédorvosok kinevezése. Orvosi Hetilap 59. évfolyam 31. szám, real-j.mtak.hu - 1915. augusztus 1.
  20. ↑ Kaczvinszky János dr. halála. Magyarság 5. évfolyam 274. szám, 1924. december 23. (arcanum.com)
  21. ↑ Budapest II. kerületi állami házassági anyakönyv 658/1916.
  22. ↑ Budapest II. kerületi halotti anyakönyv 1424/1972.
  23. ↑ Halálozás, Magyar Nemzet 28. évfolyam 292. szám, 1972. december 12. (arcanum.com)
  24. ↑ Házasság, Békés 48. évfolyam 43. szám, library.hungaricana.hu - 1916. október 22.
  25. ↑ Halálozások. Özv. Morelli Gusztávné, Pesti Hírlap 66. évfolyam 167. szám, 1944. július 26. (arcanum.com)
  26. ↑ Salacz Pál (szerk.): A Budapesti Kir. Orvosegyesület jubiláris évkönyve 1837-1937, library.hungaricana.hu - 1937.
  27. ↑ A m. kir. igazságügyminiszter a munkásbiztosítási orvosszakértői tanács, Orvosi Hetilap 66. évfolyam 11. szám, real-j.mtak.hu - 1922. március 12.
  28. ↑ A MOOSz Békés megyei Fiókja... Orvosi Hetilap 77. évfolyam 19. szám, 1933. május 13. (arcanum.com)
  29. ↑ Varannai Gyula: Magyar orvosi jutalomérmék, Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39., library.hungaricana.hu - 1966.
  30. ↑ Szigeti István: Técsy László szobrászművész érmei és plakettjei, Az Érem XIV. évfolyam 9. szám, 1958. (arcanum.com)
  31. ↑ A békésmegyei gyulai orvosszövetség gyulai továbbképző előadásai, Békésmegyei közlöny 61. évfolyam 102. szám, library.hungaricana.hu - 1934. május 6.
  32. ↑ Miskolczy Dezső, I. Rész. Az Akadémia tagjai és tudományos testületei, Akadémiai Almanach, 1973. (arcanum.com)
  33. ↑ Orvosnapok Gyulán Békés 69. évfolyam 214. szám, library.hungaricana.hu - 1937. szeptember 22.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kaczvinszky_János_(orvos)&oldid=27427480”