Ugrás a tartalomhoz

Kis póling

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kis póling
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Numenius
Faj: N. phaeopus
Tudományos név
Numenius phaeopus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis póling témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis póling témájú médiaállományokat és Kis póling témájú kategóriát.

A kis póling vagy pólimadár (Numenius phaeopus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Egyéb elnevezései

[szerkesztés]

Gojzer, gujzer, ujtó, hujtó, pólicz, kúlicz, szélkiáltó, hojsza, töcs, töcsmadár, teős-teős, tőcsér.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába, Dél-Amerikába, Ausztráliába is. Mindig víz közelében található, mocsaraknál, sekély vízű tavaknál él.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Numenius phaeopus phaeopusEurázsia északi része
  • Numenius phaeopus variegatus – Ázsia északkeleti része
  • Numenius phaeopus alboaxillaris – Ázsia középső része
  • Numenius phaeopus hudsonicus
  • Numenius phaeopus rufiventris – Észak-Amerika északi része
Numenius hudsonicus
Numenius hudsonicus
Numenius phaeopus

Megjelenése

[szerkesztés]

Átlagos testhossza 37–45 centiméter, szárnyfesztávolsága 76–89 centiméteres, testtömege 300–550 gramm. Csőre hosszú és lefelé hajló, keresgéléshez kiválóan használható.

Életmódja

[szerkesztés]

Tundrákon tömegesen található bogyókkal táplálkozik, telelőterületén ízeltlábúakat és rovarokat is eszik. Vonulása során a tengerpart vonalát követi.

Szaporodása

[szerkesztés]

A földre rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll. A szülők felváltva kotlanak 27-28 napig.

Tojása és fiókája Feröer bélyegen

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Rendszeres vendég áprilisban és ősszel, néhány példány átnyaral.

Védettsége

[szerkesztés]

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]