Kolozsnagyida
| Kolozsnagyida (Viile Tecii) | |
 | |
| Az 1912–14-ben épült szász evangélikus templom tornya | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Teke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Teke |
| Irányítószám | 427351 |
| SIRUTA-kód | 35045 |
| Népesség | |
| Népesség | 1149 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 37 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 332 m |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 56′ 42″, k. h. 24° 27′ 48″46.945021°N 24.463231°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 42″, k. h. 24° 27′ 48″46.945021°N 24.463231°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kolozsnagyida, 1911-ig Nagyida (románul: Viile Tecii, korábban Iuda Mare, németül: Grosseidau, szász nyelven Aide) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercétől 26 kilométerre délre fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Júda személynév Ida alakváltozatából keletkezett. Először 1322-ben, Ida alakban szerepelt. 1670-ben Nadj Idán, 1733-ban románul Juda. Mai román neve mesterséges névadással keletkezett, jelentése 'tekei szőlők'.
Története
[szerkesztés]Középkori lakossága szász vagy magyar lehetett. A besztercei domonkosok 1492-ben két házhelyet és két halastavat kaptak benne Harinai Farkas Tamástól. A hajdúk 1604-ben lemészárolták lakosságát. 1670-ben Harinai Ferenc alapított benne református egyházat, ami valószínűleg új lakók beköltözésével lehetett kapcsolatos. Reformátusai 1859-ig voltak önálló anyaegyház, azután Teke filiáját alkották. 1850-ben a Kornis családból származó új birtokosa harminc szász családot telepített be. A tagosítás 1892-ben zárult le. A cigány lakosság zöme a második világháborúig a református felekezethez tartozott (bár magyarul csak kevesen beszéltek közülük). Ők építették a gyülekezet új templomát is, 1912–13-ban.[2] A falu története folyamán mindig Kolozs vármegyéhez tartozott, csak az 1968-as megyerendezéskor csatolták Beszterce-Naszód megyéhez.
1880-ban 985 lakosából 426 volt román, 259 német, 216 cigány és 84 magyar anyanyelvű; 469 ortodox, 240 evangélikus, 133 református, 79 görögkatolikus, 35 zsidó és 28 római katolikus vallású.
2002-ben 1074 lakosából 535 volt cigány, 493 román, 37 magyar és 9 német nemzetiségű; 954 ortodox, 44 baptista, 30 református és 26 pünkösdi vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A falutól keletre egy kilométerre, az 516 méteres tengerszint feletti magasságú Várhegyen 14. századi vár sáncai és falainak töredékei. Az ovális, 18×60 méteres külső sáncon belül két belső vár helyezkedik el.[3]
- A faluban egy 1753-ban épült kúria látható.[4]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1762-ben Hari Péter pedagógus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ Musnai László: Teke monográfiája. Kolozsvár, 1999, 97–98. o.
- ↑ mezoseg.eloerdely.ro. [2016. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan, vol. 1, Sculptura. Cluj-Napoca, 2002, 99. o.
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
