Kolumbiai Konzervatív Párt

Kolumbiai Konzervatív Párt Partido Conservador Colombiano
Adatok
Elnök	Efraín Cepeda Sarabia
Alapítva	1849
Székház	Bogotá
Ideológia	konzervativizmus
Politikai elhelyezkedés	jobbközép
Nemzetközi szövetségek	Nemzetközi Demokrata Unió
Hivatalos színei	kék
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolumbiai Konzervatív Párt Partido Conservador Colombiano témájú médiaállományokat.

A Kolumbiai Konzervatív Párt (spanyolul Partido Conservador Colombiano) konzervatív párt, Kolumbia két legnagyobb politikai pártjának egyike (a Kolumbiai Liberális Párt mellett). A párt nem hivatalosan a dél-amerikai függetlenségi háborúk idején jött létre, hivatalos megalapítása 1849-ben történt.

Ideológia és program

A párt ideológiájának alapelemei az Istenben való hit, a magántulajdon és a hagyományok tisztelete, a szabad kereskedelem, az élet és a család védelme és a kommunizmus elleni harc.

Jelenlegi programja szerint a párt célja a béke megteremtése, az ország egységének fenntartása, az 1991-ben elfogadott alkotmány hibáinak kijavítása az állam modernizációja érdekében, harc a szegénység és a munkanélküliség ellen, valamint a tulajdonjogok védelmének és a közbiztonságnak a javítása.

Története

A pártot hivatalosan 1849. október 4-én alapították, amikor Mariano Ospina Rodríguez és José Eusebio Caro a La Civilización című lapban közzétették a párt politikai elveit ismertető deklarációt. Ebben felléptek az alkotmány és a jogrend védelmében a diktatúrával és a királysággal szemben, kiálltak a magántulajdonhoz való jog mellett a kommunizmus, és az Istenben való hit mellett az ateizmus ellenében, valamint támogatták a törvény előtti egyenlőséget.

Története során a párt általában az ország második legnagyobb politikai ereje volt a fő rivális Liberális Párt mögött, bár a Kongresszusba küldött képviselőinek száma jelentősen elmaradt az utóbbiétól. Gustavo Rojas Pinilla tábornok diktatúrájának megdöntése után, 1957 és 1971 között a két párt létrehozta a Nemzeti Frontot, amelynek keretében felváltva adták a köztársasági elnököt, annak érdekében, hogy visszaszorítsák a korábban egy évszázadon át jellemző véres politikai háborúskodást és megakadályozzák az újabb katonai diktatúra létrejöttét.

A Konzervatív Párt szoros szövetségese lett a 2002-ben megválasztott, a liberálisok közül kivált Álvaro Uribe köztársasági elnöknek, olyannyira, hogy a 2006-os választásokon nem állított saját jelöltet, hanem Uribét támogatta. Ugyanebben az évben a kongresszusi választásokon 29 képviselői helyet (166-ból) és 18 szenátori széket (100-ból) szerzett.