Ugrás a tartalomhoz

Kománfalva (Arad megye)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kománfalva (Comănești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségBélhagymás
Rangfalu
KözségközpontBélhagymás
Irányítószám317189
SIRUTA-kód11281
Népesség
Népesség99 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 36″, k. h. 22° 02′ 40″46.510073°N 22.044488°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 36″, k. h. 22° 02′ 40″46.510073°N 22.044488°E
SablonWikidataSegítség

Kománfalva (Comănești) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

a Béli-hegység alatt, Béltől északkeletre fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kománfalva nevét 1599-ben Komanfalva néven említette először oklevél. 1692-ben Kuminyesti, 1808-ban Kumanyesd, 1913-ban Kománfalva néven írták.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, hegyek közt, a váradi deák püspök béli uradalmában, kies vidéken, 153 óhitü lakossal, anyatemplommal, 125 hold urbéri szántófölddel s réttel és 328 hold majorsági erdővel. Van itt az uraságnak szép szőleje is, melly lehetős bort terem. A Botfejről s Agrisról lefolyó, és Hagymásról csergedező patakok itt egyesülnek, s 4 malmot hajtanak.”

Kománfalva (Kumanyesd) egykori földesura a nagyváradi 1. sz. püspök volt még a 20. század elején is.

1910-ben 227 lakosából 252 román, 20 magyar volt. Ebből 251 görögkeleti ortodox, 10 evangélikus, 6 görögkatolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görög keleti temploma 1800-ban épült.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.