Korong (település)
| Korong (Krog) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Muraszombat |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1298 |
| Polgármester | Anton Štihec |
| Irányítószám | 9000 |
| Körzethívószám | 02 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1119 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 190 m |
| Terület | 8,4 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 38′ 12″, k. h. 16° 08′ 11″46.636556°N 16.136489°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 12″, k. h. 16° 08′ 11″46.636556°N 16.136489°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Korong témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Korong (szlovénül: Krog, vendül: Kroug, németül: Kroth) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombat déli szomszédságában a Dobel-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már az ókorban is éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában 1901-ben római kori leleteket találtak.
A települést 1298-ban "Poss. Kurug circa Mura" alakban említik először. 1331-ben "Poss. Nogkorug", 1353-ban és 1355-ben "Poss. Nogkorongh" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]
1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Korung in districtu seu valle Welemer" alakban szerepel.[2] Az oklevél a veleméri kerülethez sorolja, valójában a felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott.
1406-ban "Kyskorogh", 1409-ben "Korogh", 1431-ben "Korongh", 1468-ban "Korong" néven említik.[2] 1687-ben a Széchyek fiági kihalása után több birtokosa is volt, köztük 1695-től a Barkóczi vagy másképpen Rosty családé.
Vályi András szerint "KORONG. Tót falu Vas Vármegy. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Muraiszombathoz nem meszsze, és annak filiája; határja a’ természetnek külömbféle javaival bővelkedik."[3]
Fényes Elek szerint "Korong, vindus falu, Vas vármegyében, a muraszombati uradalomban, a Mura vize mellett, termékeny róna határral, 461 kathol. lakossal."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Korong, vend község, 105 házzal és 720 r. kath. és kevés ág. ev. lakossal. Postája és távírója Muraszombat. Román stílű kath. kápolnája 1851-ben épűlt. A muraszombati uradalomhoz tartozott."[5]
1910-ben 787, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott, ekkor összecsapások voltak itt a Magyar Vörös Hadsereg és a Vendvidéki Köztársaság fegyveresei között, végül az utóbbiak Stájerország területére szorultak. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, ekkor Barkóchoz csatolták, de 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 1096 lakosa volt. A lakossága ma is vend nyelven beszél
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Flórián tiszteletére szentelt kápolnáját 1849-ben építették.
- Római kori halomsírok.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ a b c Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
