Ugrás a tartalomhoz

Krími híd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krími híd
Elhelyezkedése Oroszország, Kercs, Tyemrjuki járás
Áthidalt akadályFekete-tenger
NévadóKrím
Funkcióközúti és vasúti híd
Legnagyobb támaszköz227 m
Szabad nyílás magassága35 m
Teljes hosszúsága18,1 km (vasút), 16,9 km (közút) m
Magasság35 m
Sávok száma2×2 közúti, 2 vasúti
Átadás ideje2018. május 15. (közúti híd)
2019. december 18. (vasúti híd)
Elhelyezkedése
Krími híd (Krími Köztársaság)
Krími híd
Krími híd
Pozíció a Krími Köztársaság térképén
é. sz. 45° 18′ 31″, k. h. 36° 30′ 22″45.308600°N 36.506100°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 31″, k. h. 36° 30′ 22″45.308600°N 36.506100°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Krími híd témájú médiaállományokat.

A Krími híd, vagy a köznyelvben a Kercsi-szorosi híd (oroszul Крымский мост [Krimszkij moszt]) egy Oroszország által épített híd a Kercsi-szorosban, a 2014-ben annektált Krím félsziget[1] és az orosz Krasznodari határterület között. A híd vasúti és közúti forgalmat is biztosít. Hossza 18,1 kilométer, amellyel a leghosszabb híd Európában.[2] 2018 májusában indult meg rajta a forgalom.

A hidat „Krími hídnak” nevezték el egy online szavazás során 2017 decemberében, míg a „Kercsi-szorosi híd” volt a második legnépszerűbb javaslat.[3] 2022. október 8-án egy robbanás történt a hídon, aminek következtében részben összeomlott.

Technikai részletek

[szerkesztés]
A híd nyomvonala. A víz feletti részek pirossal, a szárazföldön nyugvó részek feketével jelölve
Az épülő Krími híd 2016-ban
A Krími híd 2019-ben

Teljesen elkészült állapotában a Kercsi-szoros két partját összekötő létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. Éves utasforgalma a tervek szerint 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.

A hídrendszer a Kercsi-szorost a várostól délkeletre szeli át, Tuzla szigetét és a szárazföldi Tamany közelében lévő földnyelvet felhasználva.[4] A kompok ettől északabbra jártak.

Mivel a híd magassága 35 méter, emiatt a Szuezi-csatornán átférő akár 67 méteres magasságú Suezmax(en) teherhajók az elkészülte után nem köthetnek ki az Azovi-tenger kikötőiben.

Előzmények

[szerkesztés]
Putyin megnyitja a hidat és átvezeti az első konvojt rajta (videó)

A Kercsi-szorosnál híd építését először 1943 elején Albert Speer, Hitler fegyverkezési minisztere indítványozta, hogy megkönnyítse a Harmadik Birodalom invázióját az Észak-Kaukázusban. A tervezet megtetszett Hitlernek, aki márciusban parancsba is adta, hogy hat hónapon belül építsék meg a vasúti közlekedésre alkalmas hidat.

Áprilisban Fritz Todt náci politikus szervezete elkezdte a munkálatokat, azonban a híd egyharmadánál az oroszok ellentámadása miatt elakadt az építkezés. A Wehrmacht ekkor felrobbantotta a megépült szakaszt, hogy akadályozzák a szovjetek előrenyomulását. Egy évre rá, 1944 nyarán már a Szovjetunió kezdett bele egy saját híd felhúzásába a felszabadított Krím félszigethez. Alig három hónap működés után a zajló jég tönkretette az építményt. Ekkor egy kompjárattal oldották meg a kapcsolatot.

Bár 2010-ben Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megállapodott, hogy híddal kötik össze a Krím félszigetet Oroszországgal, az építés nem kezdődött meg.

2015 januárjában közbeszerzési eljárás nélkül Arkagyij Rotenberg cége, a Sztrojgazmontazs (SGM) kapta meg a 3 milliárd dolláros hídépítési szerződést.

Története

[szerkesztés]

A híd jelentőségét bizonyítja, hogy az Orosz Föderáció elnöke személyesen részt vett az átadásán. A gépkocsiforgalom 2018. májusában indult meg. A létesítmény vasúti hídjának építése hivatalosan 2019. december 18-án fejeződött be, a vasúti személyforgalom 2019. december 23-án, a vasúti teherforgalom 2020 közepén indult el.[5][6]

2022. október 8-án a hídon történt robbanás következtében[7] a 2×2 sávos közúti pályatest egyik fele több szakaszon leomlott, a vasúti pályán hét üzemanyagot szállító kocsi kigyulladt, hárman életüket vesztették. Az orosz hatóságok szerint egy teherautó robbant fel, amelybe bombát rejtettek.[8] A hidat lezárták, de a nap végén a vasúti és a közúti forgalom is újraindult részlegesen.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
  2. Рекорд России и Европы: как строили Крымский мост”, NTV (Hozzáférés: 2018. május 16.) (orosz nyelvű) 
  3. ‘Crimean Bridge’ Tops Online Vote To Name Kremlin’s Mega-Project”, The Moscow Times (Hozzáférés: 2018. január 19.) (angol nyelvű) 
  4. A híd, amely elválaszt”, IHO.hu (Hozzáférés: 2018. május 16.) (magyar nyelvű) 
  5. По Крымскому мосту запустили железнодорожное грузовое движение (orosz nyelven). www.kommersant.ru, 2020. június 30. (Hozzáférés: 2022. február 13.)
  6. Строительство железнодорожной части Крымского моста официально завершено (Kommersant.ru, 2019-12-18)
  7. Lángol a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi híd Lángol a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi híd. Telex.hu, 2022. október 8.
  8. Putyin büszkesége omlott le a krími híd egy részével. Telex.hu, 2022. október 8.
  9. Crimea bridge partly reopens after huge explosion - Russia (angol nyelven). BBC, 2022. október 8.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]