Krbava (Udbina)
| Krbava | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Udbina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53236 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 35 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 637 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 36′ 48″, k. h. 15° 40′ 04″44.613215°N 15.667687°EKoordináták: é. sz. 44° 36′ 48″, k. h. 15° 40′ 04″44.613215°N 15.667687°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krbava falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Udbinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Gospićtól légvonalban 24 km-re, közúton 40 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 12 km-re, közúton 21 km-re északnyugatra, a Korbavamező közepén, az azonos nevű patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai Krbava falu nem azonos a középkori Krbavával, a korbáviai grófság székhelyével, melynek romjai Udbina határában Karaula nevű hegy tetején állnak és ahonnan a grófság székhelyét később az Udbina feletti Gradina nevű hegy tetején állt várba helyezték át. A korbáviai püspökség székhelye sem itt volt, hanem az udbinai Kálváriahegyen, ahol 1829-ben a székesegyház romjait meg is találták. A mai települést csak 1953-óta nevezik Krbavának, mivel a Krbava-patak partján keletkezett amikor a török kiűzését követően 1697-ben pravoszláv vallású vlachokat telepítettek ide, akik később szerbeknek vallották magukat.[2]
A falut korábban Pišaćnak hívták. A fölötte emelkedő Gradina nevű hegyre a középkorban várat építettek. Építtetője valószínűleg a Gusić nemzetség volt amelynek a Korbava ezen részén voltak a birtokaik. A török 1527-ben ezt is elfoglalta és török őrség volt benne egészen 1689-ig a térség felszabadulásáig. Ezután a katonai határőrvidékhez tartozott, de miután jelentősége megszűnt elhagyták és azóta rom. A falunak 1857-ben 719, 1910-ben 631 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Udbinai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1943. február 23-án a bevonuló usztasák húsz, főként idős helyi szerbet gyilkoltak meg, a házakat felgyújtották. 1991-ben lakosságának 92 százaléka szerb nemzetiségű volt. A falunak 2011-ben 37 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 719 | 774 | 584 | 622 | 635 | 577 | 631 | 602 | 383 | 380 | 328 | 248 | 183 | 134 | 38 | 37 |
(1857-től 1880-ig, valamint 1948-ban Pišač, 1890-től 1931-ig Pisač, 1953-tól Krbava néven.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Pišać várának csekély maradványai a falu feletti 704 méter magas Gradina nevű hegyen egy nagy kiterjedésű fennsíkon, a Mekinjar – Podlapača útkereszteződés közelében találhatók. Mára a várnak felszíni nyoma nem maradt. Köveit nagy valószínűséggel a környező lakosság hordta el építőanyagnak. Az egykori falak irányára csak a terepalakulatok formájáról lehet következtetni. A vár alaprajza téglalap alaprajzú, északkelet-délnyugati tájolású. Magját egy mintegy öt méter átmérőjű torony képezte, mely a várudvart övező déli fal közepén állt. Kapuja az északnyugati sarokban nyílhatott. A nagy kiterjedésű fennsík közepén álló vár körül, árkolásnak, sáncolásnak nyoma sincs.[5]
További információk
[szerkesztés]- Udbina község hivatalos oldala (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
- Rudolf Horvat: Lika i Krbava (horvátul)
- Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vrilo-mudrosti.hr:Lički vremeplov (Lika történeti kronológiája) (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)
