Ugrás a tartalomhoz

Ligeti csiga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ligeti csiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Orthogastropoda
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Eupulmonata
Család: Főcsigák (Helicidae)
Alcsalád: Helicinae
Nemzetség: Helicini
Nem: Cepaea
Faj: C. nemoralis
Tudományos név
Cepaea nemoralis
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ligeti csiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ligeti csiga témájú médiaállományokat és Ligeti csiga témájú kategóriát.

A ligeti csiga (Cepaea nemoralis) Nyugat- és Közép-Európában őshonos szárazföldi csigafaj, amit Észak-Amerikába is behurcoltak. (A fajt sötétszájú ligeticsiga[1] néven is említik.)

Előfordulása

[szerkesztés]

A ligeti csiga Közép- és Nyugat-Európában őshonos. A Brit-szigetek déli részén gyakori, Skóciában már ritka, és hiányzik a Hebridákról, Orkney és Shetland szigetéről. Északon Dél-Svédországig, délen Közép-Spanyolországig, keleten pedig a Baltikumig, Nyugat-Ukrajnáig és a Nyugat-Balkánig terjed élőhelye. Nyugat-Európában az egyik leggyakoribb szárazföldi csigafaj. Újabban Észak-Amerikába és Venezuelába is behurcolták. Magyarországon a Dunántúlon, annak is inkább a nyugati felén fordul elő, a Dunától keletre csak két helyről ismert.

Megjelenése

[szerkesztés]
Párosodó ligeti csigák

A ligeti csiga háza 12-22 milliméter magas és 18-25 milliméter széles, 4-5 kanyarulatból áll. A héj színe rendkívül változékony, sárgás, fehéres, barnás vagy vöröses is lehet és változó számú (1-6) és szélességű sötétbarna hosszanti csíkok húzódnak rajta, de egyes esetekben ezek is hiányozhatnak. A szájadék pereme sötétbarna (ritkán fehér), köldöke fiatalkorban szűk, a kifejlett egyedeknél pedig be is záródik. Az 1800-as években színváltozatainak külön nevet adtak, de később egységesítették a fajt.

A hasonló fajok közül a pannon csiga inkább fehér alapú, kevésbé intenzíven színezett. A kerti csigától sötét színű szájadéka különbözteti meg. Azokon a területeken, ahol fehér szájadékú ligeti csigák is előfordulnak, csak anatómiai vizsgálattal, a szerelemnyiluk keresztmetszete alapján különböztethetőek meg. A csiga teste helyenként barnás-vöröses árnyalatú szürke, tapogatói sötétebbek.

Életmódja

[szerkesztés]

A ligeti csiga nyílt erdőkben, bokros-bozótos területeken él, a települések környékén kertekben, útszéleken is előfordul, helyenként nagy számban is. Korhadó vagy hervadt növényi részekkel táplálkozik, mezőgazdasági károkat nem okoz. Svájcban 1200 méterig, a Pireneusokban 1900 méteres magasságig találták meg.

Hermafroditák, de szexuálisan szaporodnak. Szaporodási időszaka az éghajlattal változik; Angliában június-augusztusban, Francia- és Németországban május-októberben rakja le 40-80 darab 2,5-3 mm hosszú, ovális petéjét a talajba ásott lyukba. A peték 15-20 nap múlva kelnek ki, a fiatal csigák 1 évesen érik el az ivarérettséget. Élettartamuk 7-8 év is lehet, de természetes körülmények között évente kb. 50%-os esélye van, hogy ragadozók zsákmányául essen vagy egyéb módon pusztuljon el.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

Színváltozatok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]