Málnásfürdő
| Málnásfürdő (Malnaș-Băi) | |
 | |
| Málnásfürdő Központ | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Málnás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Málnás |
| Irányítószám | 527118 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 64540 |
| Népesség | |
| Népesség | 381 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 373 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 570 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 01′ 57″, k. h. 25° 49′ 26″46.032507°N 25.823844°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 57″, k. h. 25° 49′ 26″46.032507°N 25.823844°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Málnásfürdő (románul Malnaș-Băi) falu Romániában Kovászna megyében
Fekvése
[szerkesztés]Sepsiszentgyörgytől 22 km-re északra az Olt kiszélesedő völgyében, a folyó jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]
Területe ősidők óta lakott. Határában a Fövenyes-tetőn neolit telepet tártak fel. Az első fürdő a mai szénsavgyár területén volt, vizét a 18. században pásztorok fedezték fel, akik az állatok bőrbetegségét gyógyították vele. 1750 körül épült első, gerendákkal bélelt fürdőmedencéje a Semseynébugyogó. 1833-ban modernizálták, 1891-ben pedig kádfürdő épült. Szénsavgyára 1895 és 1899 között épült, ásványvizét 1904-óta palackozzák. Leghíresebb forrása a Mária-forrás, melynek szénsavas-vasas-jódos-nátriumos vizét Malnas Maria néven palackozzák. A falu római katolikus kápolnája 1969-ben épült. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.
Ásványvizek
[szerkesztés]A széndioxidban, vasban, magnéziumban gazdag ásványvizet (helyi elnevezése borvíz) a mozgásszervi megbetegedések, a periférikus érbántalmak, magas vérnyomás és szívkoszorú érelmeszesedés tüneti kezelésére szokták használni.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro