Mándok

Mándok
Mándoki görögkatolikus templom
Mándok címere Mándok zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Záhonyi
Jogállás	város
Polgármester	Onder Sándor (független)
Irányítószám	4644
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	3721 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	141,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 19′ 21″, k. h. 22° 11′ 28″48.3225, 22.191111111111
Mándok Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Mándok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mándok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mándok város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.

Fekvése

A megye, és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, a Tisza bal parti oldalán.

A szomszédos települések: északkelet felől Eperjeske, kelet felől Tiszamogyorós, délkelet felől Benk és Mezőladány, dél felől Tornyospálca, délnyugat felől Fényeslitke és Komoró, nyugat felől Tuzsér, északnyugat felől pedig Tiszabezdéd.

A térség fontosabb települései közül Záhonytól 14,5, Tuzsértól 6, Fényeslitkétől 16, Kisvárdától pedig 21 kilométer távolságra található.

Megközelítése

Közúton négy irányból érhető el: észak és dél felől, Eperjeske, illetve Mezőladány érintésével a 4115-ös, Lónya-Tiszamogyorós felől a 4113-as, Tuzsér felől pedig a 4112-es úton. Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, tuzséri letéréssel.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 11-es számú, Mátészalka és Záhony közt húzódó Mátészalka–Záhony-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Mándok vasútállomás a belterület északkeleti részén helyezkedik el, közúti elérését a 4115-ös útból kiágazó 41 313-as számú mellékút biztosítja.

Története

Mándok 1382-ben tűnik fel a történeti forrásokban Mandok alakban, mint a Tomaj nemzetség-beli Losoncziak birtoka.

Az 1560 utáni években a község új birtokosokat kapott a gácsi Forgáchok személyében, akiknek szerepe, tevékenysége átnyúlt még a 20. század első felébe is. A török megszállás idején e terület kiesett a pusztítás köréből, így viszonylag békésebb élete volt a település népének. Ebben és az ezt megelőző időszakban a lakosság főleg mezőgazdasággal foglalkozott, de már ebben az időben is megjelent az iparosság is: erre utal, hogy 1595-ben Rudolf magyar király vásártartási rangot adott Mándoknak, és szabadalomlevelet néhány lakosnak. Az 1556-os dézsmajegyzék alapján a község lélekszáma 330 főre tehető, ami az akkori viszonyokban elég magas szám volt. Ennek ellenére a földesúr a Kárpátokból jobbágyokat telepített be Mándokra, akik 1646-ban fatemplomot emeltek, amely ma a Szentendrei skanzen becses értékei közé tartozik. Fontos mérföldkő volt Mándok történetében, hogy 1720-ban mezővárosi rangot kapott, és a lakosok polgárjogot nyertek. Ez az ipar és a kereskedelem fellendüléséhez vezetett, s mintegy folytatása volt a vásártartási jog révén beállott fejlődési tendenciáknak. Mindezeket megerősíti az, hogy a Forgáchok Mándokot tették meg uradalmuk központjának, ennek egyik látható jele az 1750-ben épített kastély, mely napjainkban^[mikor?] nagyon leromlott állapotban van.

1876-ban Mándok a Tiszai járás székhelye lett, ebben az időszakban a lakosság száma 2534 fő. Ez is elősegítette, hogy a község ipari centrummá alakuljon. A korszerű Erzsébet gőzmalom, a szeszgyár és a fűrésztelep az áramfejlesztővel együtt mind bizonyítják, hogy a kapitalista gazdálkodás Mándokon jelentős teret nyert, ezzel egyidejűleg megindult a polgárosodás.

A gőzmalom (1900)

Az 1950. június 1-jétől a Tiszai járás megszűnt, a járási székhely Kisvárdára kerülésével a község fejlődésében bizonyos megtorpanás volt tapasztalható. Az 1960-as évektől viszont új fejlődési periódus következett be, ebben az időszakban gimnázium létesült és tüdőgondozó kórház működött itt. Megalakultak a termelőszövetkezetek (Kossuth Mg. Tsz és az Új Élet Mg. Tsz.), a KTSZ (kisipari termelő szövetkezet), a takarékszövetkezet, a Hangya szövetkezet, új iskola épült, a Forgách kastélyban gimnázium működött. Mándokon volt a TITÁSZ kirendeltsége is.

1971-ben a község nagyközségi rangot kapott, közös tanács alakult Mándok, Benk, Eperjeske és Tiszamogyorós települések tanácsaiból, valamint egyesült a két termelőszövetkezet is. Az általános iskola körzeti szerepet töltött be: ide jártak be Eperjeske, Tiszamogyorós és Benk község 7-8. osztályos gyermekei. Ezt követően Mándok megtorpant a fejlődésben: Záhony fejlesztése, várossá nyilvánítása Mándok település rovására történt. Áthelyezték a gimnáziumot, a Záhony és Vidéke ÁFÉSZ központját és a különböző szolgáltatók – vízműhálózat, gázszolgáltató – központjait is. Kisvárdába került a Takarékszövetkezet központja. Az infrastruktúra fejlesztése viszont az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt kapott: 1978-79-ben kiépült az ivóvízhálózat, 1995-ben a szennyvíz-, 1996-ban pedig a gázhálózat. 1999-től elindult a szervezett szemétszállítás, regionális hulladéklerakóval. 2000-ben megtörtént a közvilágítás korszerűsítése, 2001-ben a telefonhálózat fejlesztése, modernizálása, 1995-2002 között jelentős úthálózat-fejlesztés történt. 1975-ben új óvoda épült, 1979-ben, 1989-ben és 2002-ben egy-egy új iskolaépülettel gazdagodott a település, ahol a 4. évfolyamtól a környező települések – Benk és Tiszamogyorós – gyermekei is tanulnak.

1998-tól Családsegítő Szociális és Gondozási Központ működik 18 férőhelyes idősek otthonával. Ez időponttól kezdte meg működését a görögkatolikus egyház fenntartásában lévő „Szent Miklós” Szeretetotthon, ahol jelenleg^[mikor?] 51 idős ember ellátásáról gondoskodnak. 2004 szeptemberétől egy alapítványi iskolának köszönhetően ismét van középfokú oktatás a településen, egyelőre 2 esti tagozatos osztályban folyik a gimnáziumi képzés. A város átlagos alapinfrastruktúrával rendelkezik. Intézményhálózata – iskola, fogorvos, összevont hétvégi háziorvosi ügyelet – térségi szerepkört tölt be, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások – benzinkút, háztartásigép-javítás, kozmetikus, piac stb. a környező települések ilyen irányú igényét is kielégíti. Lakói között egyre magasabb arányban van jelen a kisebbség, jellemző a munkanélküliség és az aluliskolázottság, ezért a fiatalokat már nem tudja a település megtartani. 2007-ben az egykori nagyközség pályázatot nyújt be a városi cím elnyeréséért és azt az önkormányzati miniszter támogatóilag terjesztette a köztársasági elnök elé. A városi címet végül 2007. július 1-jén nyerte el.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Sajtos István (független)
• 1994–1998: Sajtos István (független)
• 1998–2002: Sajtos István (független)
• 2002–2006: Pekó László (független)
• 2006–2010: Pekó László (független)
• 2010–2014: Pekó László (független)
• 2014–2019: Pekó László (független)
• 2019–2024: Pekó László (független)
• 2024– : Onder Sándor (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	4247	4188	4143	3888	3816	3800	3721
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,1%, református 49,6%, görögkatolikus 9,4%, felekezeten kívüli 0,9% (20,8% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlovénnek és ruszinnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,3% volt római katolikus, 41,9% református, 6,7% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 4,3% felekezeten kívüli (33,3% nem válaszolt).

Műemlékei

Görögkatolikus templom

A város görögkatolikus fatemploma – amely építészileg egyedülálló az országban – eredetileg a község Bukóc nevű dombja szélén állt. A 70-es évek elején lebontották és elszállították a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. A Szent Miklós tiszteletére emelt templom építési ideje vitatott – 1550 vagy 1640 körüli. A templom egyhajós, négyszögszentélyű, tapasztott boronafalas faépület.

Keletelt templom nyugati homlokzatán a zsindelyes sátortető előrenyúló részét négy faoszlop támasztja meg. Az így kialakult előcsarnok mögött emelkedik a kétszintű zárt négyszögű fatorony, melyet zsindelytető zár le. Fára festett Pieta kép áll az oltáron, az ikonosztázon fára festve Szent Miklós és Szent István képe van cirill betűs felirattal.

Református templom

A református templom 1828-ban épült, homlokzati tornyos, haránt csehsüveg-boltozattal fedett, egyszerű, késő barokk műemléki védettségű épület.

Urunk Mennybemenetele-templom, Mándok

Római katolikus templom

A római katolikus templom 1821-ben épült, addig a híveknek csak a kastélyban volt kápolnájuk. Az épület egyhajós, homlokzati tornyos, késő barokk épület, klasszicista előcsarnokkal, szintén műemléki védettségű.

Forgách kastély

A Forgách-kastély 2007-ben, még a 2015-ös felújítása előtti romos állapotban

A Forgách grófok 15.000 holdas tiszántúli uradalmi központja 1750 körül épült. A kastély „U” alaprajzú földszintes, késő barokk épület, emeletes középrizalittal és manzárdtetővel. A főhomlokzat 4+3+4 tengelyes, középrizalitját ion fapillérek tagolják és háromszögű oromzat zárja le. A kerti homlokzat 5+3+5 tengelyes, középen az utcai oldallal szinte teljesen azonos rizalittal, a háromszögű oromzatban a Forgách címerrel. A kastélyban jelentős műgyűjtemény volt, melynek sorsa ismeretlen. Egykor gyönyörű volt a kastély parkja is. A kastély műemléki védettségű, jelenleg nagyon leromlott állapotban van. Tulajdonosa a Templomos Lovagrend Tiszántúli Priorátusa Egyesület volt, elkezdte ugyan az épület felújítását, jelentős összegű állami támogatással, de a munkálatok abbamaradtak. A végső pusztulástól jelenlegi tulajdonosa megmentette, amikor kerítéssel és új tetővel óvta meg az épületet a további pusztulástól. 2010-ben kezdődhetett meg a kastély és területének teljes újjáépítése az Új Széchenyi terv Észak-Alföldi Operatív Program Üzleti Célú Szálláshelyek Fejlesztése címmel kiírt pályázati konstrukció keretében, 60%-os támogatási aránnyal. 2015. október 22-én adták át a felújított műemléki védelmet élvező kastélyt, amelyet kastélyszállóként üzemeltetnek.

1861-ben izraelita imaház épült a településen, mellette fürdő, de ma már egyik épület sincs meg.

Ismert emberek

• Itt született Reök István ügyvéd, 1816-ban.
• Itt született Sárosi Gábor színész, 1931-ben.
• Itt született 1953. június 10-én Feka Lajos magyar festőművész.

Jegyzetek

• Gabriel Nevizánsky – Dárius Gašaj 2022: Kolekcia staromaďarských nálezov jazdeckého hrobu z Mándoka (HU) v zbierke Východoslovenského múzea v Košiciach. In: Pod stromom života - Zborník k 70. narodeninám Michala Slivku. Bratislava.

További információk

• Mándok Információs Oldala
• Mándok Önkormányzatának honlapja
• Mándok az utazom.com honlapján
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városai