Maglód
Maglód | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Vecsési | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Kérges László (Maglódi Polgári Kör)[1] | ||
Jegyző | Margruber János[2] | ||
Irányítószám | 2234 | ||
Körzethívószám | 29 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 12 431 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 537,85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 21′ 09″47.443889°N 19.352500°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 21′ 09″47.443889°N 19.352500°E | |||
Maglód weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Maglód témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Maglód város Pest vármegyében, a Vecsési járásban, a budapesti agglomerációban.
Fekvése
[szerkesztés]A Pesti-hordalékkúpsíkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el, 180 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban. Északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió.
Budapest keleti szomszédságában helyezkedik el, központja a Belvárostól mintegy 28 kilométerre, a főváros XVII. kerületének határától azonban csak 3 kilométerre található keleti irányban.
További, közvetlenül határos települések: észak felől Pécel, kelet felől Mende, délkelet felől Gyömrő, dél felől Üllő, délnyugat felől pedig Ecser.
Nyugati oldalán a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték halad.
„…egy árkon Pyspuke felé halad, annak régi határjeléig és dél felé Maglód határjeléig, amely Pechul-tul választja el”
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Budapestet Jászberénnyel és Füzesabony térségével összekötő 31-es főút: ez a belterületének északi szélén halad végig. Nyugati külterületeit 2008 óta átszeli (csomópont nélkül) az Ecser és Maglód közötti keskeny völgyben haladó M0-s autóút, Ecserrel és Gyömrővel a 3111-es út, Pécellel pedig a 31 102-es számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal érinti, mely a lakott területének déli szélén húzódik végig. A vonalnak két megállási pontja van a határai között: Budapest felől előbb Maglód vasútállomás a belterület délnyugati, majd Maglódi nyaraló megállóhely a délkeleti szélén; mindkettő közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják, ugyanakkor mindkettő felől fél óra alatt elérhető a Keleti pályaudvar.
Gyömrővel, Ecserrel és Mendével közvetlen vasúti és autóbusz-kapcsolatban áll, illetve áthalad a községen a Budapesttől Monorig közlekedő autóbuszjáratok egyike is, mely számos helyen megáll. Pécellel és Üllővel nincs közvetlen közösségi közlekedési kapcsolata.
Története
[szerkesztés]Maglód nevét először 1200 körül Anonymus említette elbeszélésében, aki szerint a honfoglalók hetedik vezérének, Téténynek az unokái voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség származott.
A Gyulazombor nemzetség Pest vármegyei szálláshelyei ismertek, és valószínű, hogy a falu névadója a nemzetség Maglód nevű leszármazottja lehetett.
1344-ben mint királyi embert, Maglódi Domokost említ egy oklevél. A 14. században a település a Kátai és a Bodonyi családok birtoka.
A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett; 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A 18. században a Fáy és Ráday családok birtokolják.
A község legérdekesebb irodalomtörténeti eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István, amire az Ófaluban tábla emlékeztet.
Mai élete
[szerkesztés]- A 20. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint tízezren lakják, nagy részük Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, az elmúlt években számos utcát aszfaltburkolattal láttak el.
- 2007. július 1-jén városi rangot kapott.
- A lakosság nemzetiségi összetétele: 98% magyar, 1,5% szlovák, 0,5% egyéb (cigány, német, román)[4]
- Vallási hovatartozást tekintve: katolikus 43%, evangélikus 18%, református 13%, egyéb vagy nem ismert 26%[4]
- Középfokú végzettséggel a lakosság 33%-a, felsőfokúval 7,8%-a rendelkezik (2001)[4]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]Időszak | Polgármester | Párt | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1994 | Bezzegh István | független[5] | |
1994–1998 | független[6] | ||
1998–2002 | független[7] | ||
2002–2006 | Tabányi Pál | független[8] | |
2006–2010 | független[9] | ||
2010–2014 | független[10] | ||
2014–2019 | független[11] | ||
2019–2024 | független[12] | ||
2024– | Kérges László | Maglódi Polgári Kör[1] |
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 11 753 | 11 892 | 12 341 | 12 635 | 12 470 | 12 412 | 12 431 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,6% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,4%, református 11,6%, evangélikus 7,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,4% (32,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% szlováknak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, horvátnak, görögnek, bolgárnak és ukránnak, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,5% volt római katolikus, 10,8% református, 5,7% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 17,1% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom
- Evangélikus templom – késő barokk, kereszt alaprajzú, torony nélkül
- Wodianer-kastély – 1870-ben, klasszicizáló stílusban épült kúria
- A gyömrői gyilkosságok emlékparkja – Az 1945-ben kivégzett áldozatok emlékére
- Magház (előadóközpont és művelődési ház)
- Petőfi-emléktábla
- Petőfi-szobor
- Trianon-emlékmű és országzászló
- Történelmi sétány
- maglódi tájház
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt ismerkedtek meg Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária.
- Itt született Szeberényi Lajos (1820–1875) költő, teológiatanár.
- Itt született Takács Lajos (1924–2015) matematikus.
- Itt született Bajusz Rezső (1925–2013) közgazdász, közlekedésügyi szakpolitikus, a MÁV vezérigazgatója (1984–1986).
- Itt járt általános iskolába Domján Edit (1932–1972) színésznő.
- Itt nevelkedett Kállai Pál (1933–2006) zsoké.
- Itt született és nevelkedett Majercsik Erzsébet (1945–2015), a Magyar Börtönügyi Társaság alapítója. Szülőháza a jelenlegi Maglódi Tájház.
- Itt nevelkedett Marton Zsolt (*1966) római katolikus pap, a Váci egyházmegye megyéspüspöke.[15]
- Itt nevelkedett Kovácsovics Fruzsina (*1988) énekes-dalszerző.
- Itt nevelkedett Háfra Noémi (*1998) magyar válogatott kézilabdázó.
- Itt nevelkedett Zalavári Noémi újságíró, szerkesztő-riporter.
Helyi közlekedés
[szerkesztés]Maglódot MÁV-járatokkal a Keleti pályaudvarról és Sülysápról a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalon (ehhez Maglód vasútállomáson vagy Maglódi nyaraló megállóhelyen kell leszállni), Volánbusszal Kőbánya-Kispestről, Monorról és az Örs vezér térről lehet megközelíteni. Az Auchan bevásárlóközponthoz a 162-es jelzésű BKK busz jár ki, innen pedig helyi járattal vagy az ingyenes Auchan-járattal lehet bejutni a városba.
Bevásárlóközpontok
[szerkesztés]Maglód északnyugati csücskében, az M0-s autóút (48. kijárat) és 31-es főút keresztezésének közelében 2008-ban adták át az Auchan bevásárlóközpontot. Ezután szinte rögtön Bauhaus és Decathlon áruházak nyíltak mellette. Pécelről, Gyömrőről és persze Maglódról az Auchan-busszal, a fővárosból pedig az átlagosan fél óránként közlekedő 162-es jelzésű autóbuszjárattal lehet megközelíteni. Az Auchan parkolójából déli irányba tekint szép kilátás nyílik a tájra, Ecser, Vecsés és Üllő felé. (Nyugati irányban a távolban a főváros és a Duna völgye mögött a Dunántúli-középhegységhez tartozó Budai-hegység sziluettje is kirajzolódik.)
Maglódi iskola
[szerkesztés]Maglódon működik a Maglódi Vermesy Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, ahol a gyerekek nemcsak közismereti órákon (pl. matematika, nyelvtan) tanulnak, hanem zenei, művészeti tantárgyakkal is foglalkoznak, mint például néptánc, festészet és hangszeres órák.
Fesztivál
[szerkesztés]Maglód Város Önkormányzata, a Maglód testvértelepüléseiért Alapítvány, a Maglódi Polgári Kör, és a Maglód Civil Szervezetek Egyesülete 2007 óta évente megrendezik az Apáink nyomdokain Kárpát-medencei magyar találkozót. Eleinte a Maglódi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat disznóvágásos ünnepségeként indult, határon túli vendégekkel. A fesztiválra 2016. február 12-14. között tizedik alkalommal került sor, díszvendége Tőkés László EU-parlamenti képviselő volt.
Testvértelepülések
[szerkesztés]Maglód testvértelepülései a következők:
Ország | Település | Kerület / Megye / Járás | |
---|---|---|---|
Szlovákia | Vámosladány | Nyitrai kerület, Lévai járás | |
Románia | Lövéte | Hargita megye | |
Ukrajna | Bene | Kárpátalja, Beregszászi járás | |
Szlovákia | Gömörhosszúszó | Kassai kerület, Rozsnyói járás |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
- ↑ A Polgármesteri Hivatal elérhetőségei. Maglód Város Önkormányzata, 2017. december 2. (Hozzáférés: 2017. december 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c http://maglod.weboldala.net/news.php?readmore=1[halott link]
- ↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
- ↑ Maglód Helységnévtár
- ↑ Maglód Helységnévtár
- ↑ A józan szeretet jegyében – Beszélgetés Marton Zsolt kinevezett váci püspökkel
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Pest megye
További információk
[szerkesztés]- Maglód Önkormányzatának honlapja (weboldal)
- Maglód az utazom.com honlapján
- Térkép Kalauz – Maglód
- Maglódi linkgyűjtemény
- Maglódi hírportál - maglodinfo.hu
- Maglód műemlékei
- Maglód és közlekedése
- Nemzetközi siker övezi a maglódi evangélikus népszokásról készült filmet Archiválva 2019. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, Evangélikus.hu, 2019