Marienberg

	Marienberg
	Városháza
	; Marienberg címere
	; Marienberg címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Kerület	Chemnitz
Járás	Erzgebirgskreis
Rang	Város
Alapítás éve	1521
Polgármester	Thomas Wittig
Irányítószám	09491-09496
Körzethívószám	03735
Rendszám	MEK
Testvérvárosok	Lista Lingen
	Népesség
Teljes népesség	16 420 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	134 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	609 m
Terület	105.91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 50° 39′ 03″, k. h. 13° 09′ 53″50.650833°N 13.164722°EKoordináták: é. sz. 50° 39′ 03″, k. h. 13° 09′ 53″50.650833°N 13.164722°E
	Marienberg Pozíció Szászország térképén
	Elhelyezkedése Erzgebirgskreis térképén
	Marienberg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Marienberg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Marienberg település Németország déli részén, Szászországban, a cseh határ közelében, az Érchegységben. A város körül több kilátó és magaslat is található: északnyugatra a Lautai-magaslat (Lautaer-Höhe – 655 méter), nyugatra a Fivérek magaslata (Brüder-Höhe – 689 méter), keletre a Bitófa-hegy (Galgenberg – 637 méter), délre pedig a Tobiashübel (689 méter).

Története

1521-ben alapították, miután a környéken gazdag ezüstlelőhelyet találtak. 1523-ban kapott városjogot. 1541 és 1566 között fallal vették körül, amelyhez négy kerek torony és öt kapu tartozott. Ezek a 19. század közepéig épségben fennálltak. A várost több ízben pusztította súlyos tűzvész. A 20. században fokozatosan jelentős turisztikai központtá fejlődött.

Demográfia

Év	Lakosság
1697	2 500
1776	1 500
1815	3 387
1834	3 684

Év	Lakosság
1982	17 505
1992	16 474
2002	14 722
2007	13 766

Látnivalók

Piactér – az ország egyik legszebb piactere mintegy egy hektár kiterjedésű, szabályos négyszög. Mind a négy oldalából három-három hosszú utca indul ki, amelyek eredetileg a városfalig vezettek.
Mária-templom (Marienkirche) – a piactéren álló épületet 1558-tól 1564-ig építették, mint háromhajós templomot. A külső megjelenésében szerény épület késő gótikus és reneszánsz stíluselemeket tükröz. Jellegzetes a nyugati előcsarnok fölötti, 1616-ban készült hagymakupolás torony. Értékes reneszánsz és barokk korabeli műkincsei közül különösen figyelemre méltó az 1617-ből származó faoltára, Fabritianusnak Krisztus születését ábrázoló festményével.
Városháza – ugyancsak a piactéren lévő épületet 1539-ben építették fel. Kerekívű kapubejárata díszes oromzatával és nemes egyszerűséggel tagolt tornya a reneszánsz építménynek művészi összhatást kölcsönöz.
A város erődítményrendszerének fennmaradt két tornya, a Zschopaui-kaputorony (Zschopauer Torturm) és a Vörös-torony (Roter Turm).