Melanocharis
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Melanocharis nigra
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Melanocharis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Melanocharis témájú kategóriát. |
A Melanocharis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bogyókapófélék (Melanocharitidae) családjába tartozó nem.[1][2]
Rendszerezésük
[szerkesztés]A nemet Philip Lutley Sclater angol ügyvéd és zoológus írta le 1858-ban, az alábbi fajok tartoznak ide:
- Melanocharis arfakiana
- fekete bogyókapó (Melanocharis nigra)
- citrombegyű bogyókapó (Melanocharis longicauda)
- legyezőfarkú bogyókapó (Melanocharis versteri)
- Melanocharis striativentris
Előfordulásuk
[szerkesztés]Új-Guinea szigetén, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén honosak. Természetes élőhelyeik a szubtrópusi és trópusi esőerdők, magaslati cserjések és füves puszták, valamint másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló fajok.
Megjelenésük
[szerkesztés]Testhosszuk 11-15 centiméter körüli.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
Források
[szerkesztés]- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek
