Mezőhát

Mezőhát (Лазещина)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Rahói járás
Község	Kőrösmező község
Rang	falu
Alapítás éve	1947
Polgármester	Ivan Ilkovics Prannicsuk
Irányítószám	90633
Körzethívószám	3132
Népesség
Teljes népesség	4174 fő (2001)
Népsűrűség	149,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	706 m
Terület	27,871 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 16′ 09″, k. h. 24° 25′ 07″48.269166666667, 24.418611111111
Mezőhát Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőhát témájú médiaállományokat.

Mezőhát (ukránul: Лазещина [Lazescsina]) falu Kárpátalja Rahói járásában. A Kárpát-medence utolsó települése a Tatár-hágó előtt.

Földrajz

Rahótól északkeletre, Kőrösmező mellett, a Lazescsina patak mentén fekvő település.

Nevének eredete

A Lazescsina helységnév ruszin víznévi eredetű, a falu a Lazescsina patak mellett települt a 18. században. A víznév alapja a láz főnév, amihez a ruszin -scsina képző kapcsolódik. Más feltevés szerint a helység a közeli Tatár-hágóra vezető, a falun keresztül haladó útról vagy ösvényről (перелаз) kapta a nevét (ІМСУ. 527). A magyar Mezőhát névmagyarosítás eredménye, 1904-ben keletkezett hivatalos úton.

Történelem

Nevét 1785-1786-ban Lasiscsi néven említették (Mth. 118). Későbbi névváltozatai: 1789-ben Inferior Lazescsina, Inferior Lazestsina, Superior Lazescsina, Superior Lazestsina, 1808-ban Lozuscsena, Lozusscena, 1828-ban Lazestyina, 1838-ban Lazestyina (Schem. 57), 1882-ben Lázes (hnt.), 1892-ben és 1898-ban Lazescsina, 1907-ben és 1913-ban Mezőhát (hnt.), 1925-ben Lazeščina, 1930-ban Lazeština (ComMarmUg. 78), 1944-ben Mezőhát, Лазещина (hnt.), 1983-ban Лазещина (Zo).

Mezőhát az egykori határ: a Tatár-hágó előtti utolsó falu, ma összeér Kőrösmezővel.

Népesség

Lakóinak száma a 2001-es népszámlálás idején 4171 fő volt.

Közlekedés

A települést érinti az Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal.

Turizmus

A települést dél-délkeleti irányban elhagyva néhány km-re található Kozmecsik turistatelep. Innen nehéz, fárasztó úton közelíthető meg a Csorna-Hora hegység, egyben a Hoverla (2061 m, Ukrajna legmagasabb pontja) is. Erre a területre – még derült napokon is – célszerű meleg öltözetet, esővédő felszerelést vinni (augusztusban volt már, hogy átláthatatlan köd, havaseső fogadta az idelátogatókat). A Kárpáti Bioszféra Rezervátum engedélyét díjfizetés ellenében beszerezhetjük a látogatóközpontokban. A Hóvárhoz igyekvő turistákat a hegyi mentőszolgálatnál, az erdészháznál regisztrálják. A ruszin-hucul településről indul az út a 2020 m magasságú Pietroszhoz, és a Kőhavashoz is.

Látnivalói közé tartozik a hucul stílusban épült Urunk színeváltozása fatemplom.

A falu Kőrösmező felőli végénél, már Kőrösmező közigazgatási területén van Mezőhát 18. század végi hucul fatemploma, a Plitovatij.

Források

• Sebestyén Zsolt: Máramaros megye településeinekl etimológiai szótára [1]
• dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000.