Namur (település)
Namur | |||
Namur városközpontja a Sambre folyóval | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Belgium | ||
Régió | Vallónia | ||
Tartomány | Namur | ||
Székhely | Namur | ||
Polgármester | Maxime Prévot | ||
Irányítószám |
| ||
Körzethívószám | 081 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 114 007 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 83 m | ||
Terület | 175,69 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 28′, k. h. 4° 52′50.466667°N 4.866667°EKoordináták: é. sz. 50° 28′, k. h. 4° 52′50.466667°N 4.866667°E | |||
Namur weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Namur témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Namur város Belgium Vallónia régiójában, a Sambre folyó partján; Namur tartomány székhelye.
Történelem
[szerkesztés]A város már a kelta időkben fontos kereskedelmi csomópont volt. A város a római kor után is virágzó település maradt, mert a kora középkorban a Merovingok egy várat emeltek a folyó mellett.
A 9. század vége felé alakult meg a frank befolyás alatt álló Namuri Grófság, amely később Őrgrófság lett. 1262-ben az őrgrófság a Flamand Grófság része lett, majd 1421-ben a burgundi hercegek foglalták el a trónt, dinasztikus házasság révén.
Miután Namur az 1640-es években Spanyol-Németalföld része lett, a várat rendkívül megerősítették. 1692-ben aztán XIV. Lajos francia király csapatai foglalták el a várost, és a francia mérnökök újjáépítették a védműveket. 1709-ben aztán a hollandok foglalták el a várost.
1713-ban a terület az osztrák Habsburgok kezére került, habár a várban továbbra is holland őrség maradt. 1794-ben, a francia forradalmat követően Namur ismét Franciaország része lett. Napóleon veresége után, 1815-ben a bécsi kongresszus Hollandia részévé nyilvánította Belgiumot, így Namur is holland fennhatóság alá került. 1830-ban aztán Belgium elszakadt Hollandiától.
Az első világháború idején, 1914-ben a város a németek fő támadásának vonalába esett, de a város erődje csak három napos ostrom után adta meg magát. A város mindkét világháborúban jelentős károkat szenvedett.
Gazdaság
[szerkesztés]Namur fontos ipari és kereskedelmi központ. A város ipari üzemeiben gépeket, bőrárukat, fémeket és porcelánt készítenek.
Közlekedés
[szerkesztés]A város fontos vasúti és közúti csomópont, valamint jelentős a vízi közlekedés is. Namurből vasúti szerelvények indulnak többek között Brüsszelbe, Luxembourgba.
Látnivalók
[szerkesztés]- Harangtorony (világörökség része)
- Szent Albán Katedrális
- Citadella
- Guy Delforge Parfümgyár és bolt
- Szent Loup templom
- Namuri Színház
- Notre-Dame templom
- Groesbeek de Croix Hotel
- Fegyvertár
- Az öreg Halle Al’Chair az archeológiai múzeummal
Testvértelepülések
[szerkesztés]- Québec, Kanada
- Szabadka, Szerbia
- Bourg-en-Bresse, Franciaország
- Belmont, Franciaország
- Ógaki, Japán
- Empoli, Olaszország
- Kolozsvár, Románia[2]
Lásd még
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Chiffres de la population par province et par commune, à la date du 1er janvier 2024
- ↑ Orașe înfrățite cu municipiul Cluj-Napoca. primariaclujnapoca.ro (Hozzáférés: 2020. május 1.)