Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség
Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség International Correspondence Chess Federation (ICCF) | |
Mottó | Amici sumus (Barátok vagyunk) |
Alapítva | 1951. |
Székhely | Párizs |
Tagság | 56 tagország |
Elnök | Éric Ruch |
A Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség International Correspondence Chess Federation (ICCF) weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség International Correspondence Chess Federation (ICCF) témájú médiaállományokat. |
A Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség vagy (International Correspondence Chess Federation, ICCF) egy nemzetközi szervezet, amely koordinálja a levelezési sakkozás, mint sportág nemzetközi életét, nyilvántartja és minősíti a sakkversenyzőket, szervezi a versenyeket és meghatározza a nemzetközileg érvényes szabályokat. Székhelye Párizs, elnöke 2015-ben a francia Éric Ruch, főtitkára az amerikai Michael Millstone.[1]
A nemzetközi szövetséget 1951-ben alapították az ICCA (International Correspondence Chess Association) átalakításával, amely az 1928-ban alapított első nemzetközi levelezési sakkszövetség (Internationaler Fernschachbund, IFSB) 1945-ben létrehozott jogutódja volt. Az ICCF önállóan szervez levelezési sakkolimpiát, egyéni és csapat világ- és kontinensbajnokságokat, valamint különböző meghívásos és témaversenyeket. Minősítési rendszere megegyezik a hagyományos sakkminősítési rendszerrel, de csak a levelezési versenyeken szerzett eredményeket számítják be a címek odaítélésénél és az Élő-pontoknál.[2]
Története
[szerkesztés]Internationales Correspondence Schachbund (ICSB)
[szerkesztés]1928. augusztusban alakult meg hivatalosan a laza formában már 1927. novembere óta működő Internationales Correspondence Schachbund (ICSB), a levelezési sakkozás első nemzetközi szervezete. Elnöke a berlini Erich Otto Freienhagen volt. Ez a szervezet csak rövid ideig működött, de utódja már életképes és sikeres volt.[3]
Internationales Fernschachbund (IFSB)
[szerkesztés]1928. december 2-án Berlinben alakult meg az Internationales Fernschachbund (IFSB), amely a mai ICCF jogelődjének tekinthető. Az alapító tagok:[3] Dr. Rudolf Dührssen (Berlin) elnök; John W. Keemink (Hilversum) alelnök; Hans-Werner von Massow (Drezda) főtitkár; Kurt Laue (Halle a. Saale) főpénztáros és L. Probst (Meilschnitz) felelős szerkesztő. A szervezetnek az első időszakban csak egyéni tagjai voltak, az országok később kezdtek csatlakozni.
Az IFSB adta ki a Fernschach című sakkfolyóiratot, amelyből a tagok tudomást szerezhettek az induló versenyekről, és a levelezési sakkot érintő hírekről. Az IFSB szervezte a versenyeket, alakította ki a levelezési sakkozás lényegében ma is élő szabályait és gyakorlatát. A szervezetnek az 1929. júliusban Duisburgban tartott kongresszusa idején már több, mint 100 egyéni tagja volt. Az 1930-as kongresszuson döntöttek arról, hogy hat játékos részvételével csapatversenyt szerveznek. Ez a verseny volt az 1935-től induló, ma is létező levelezési sakkolimpiák elődje. Az első levelezési sakkolimpián 14 ország 17 csapata indult.[3]
Az 1935-ös kongresszuson jelentősen átalakult a szervezet vezetése, és több magyar is fontos szerephez jutott. Abonyi István lett a szervezet elnöke, 1936. áprilistól a magyar Máté J. lett a szervezet pénztárosa, és funkciót kapott Chalupetzky Ferenc is, akinek a feladata egy erre létrehozott bizottság tagjaként az első egyéni levelezési sakkvilágbajnokság megszervezése volt. Ennek elindulását azonban a világháború kitörése megakadályozta, és csak a háborút követően került rá sor. A 2. világháború kitörése miatt az IFSB működése 1939-ben megszakadt. Ekkor már 20 ország volt a szervezet tagja.
International Correspondence Chess Association (ICCA)
[szerkesztés]A 2. világháború befejezését követően 1946-ban hozták létre az IFSB jogutódjaként az ICCA-t. Elnöke B. H. Wood (Anglia), titkára J. Zaagman (Hollandia), pénztárosa R.E. Thomas (Anglia) és versenyigazgatója E.J. Larsson (Svédország) volt. Az ICCA működésének ideje alatt 1946-ban alakították ki a levelezési sakkjátszmák lejegyzésének numerikus rendszerét,[3] 1949-ben indult az első levelezési sakkolimpia,[4] és 1950-ben az első egyéni levelezési sakkvilágbajnokság.[5]
International Correspondence Chess Federation (ICCF)
[szerkesztés]Az 1951-ben Londonban tartott kongresszuson döntöttek egy új szervezet létrehozásáról, és ekkor alakult meg az ICCF. Első elnöke Jean-Louis Ormond (Svájc), alelnökei C.J.S. Purdy (Ausztrália) és Dr. E. Adam (NSZK), főtitkára A.F. Stammwitz (Anglia), pénztárosa C.H. Meredith (Anglia), versenyigazgatója E.J. Larsson (Svédország) volt.[3][6]
1959-től adományozza az ICCF a nemzetközi levelezési nagymester és levelezési nemzetközi mester címeket. 1987 óta tartja nyilván a levelezési versenyeken szerzett Élő-pontszámokat.
A Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség (ICCF) folyamatosan szervez versenyeket különböző kategóriákban az egészen kezdőktől a nagymesteri címmel rendelkezőkig.[7]
Az ICCF határozza meg a levelezési sakkozás szabályait, amelynek legutóbbi módosítására 2015. január 1-én került sor.[8]
Az ICCF-nek 2021-ben 57 tagországa van, több mint 100 000 taggal.[9] A tagországokat három zónára osztották.[10]
Megalakulásának 50. évfordulója alkalmából adták ki 2001-ben a Gold Book című kiadványt,[11] (amely csak nyomtatásban, papír alapon érhető el); 60. évfordulója alkalmából 2011-ben megírták a szervezet történetét, amelyet külön erre a célra készített honlapon tettek közzé. A szervezet és a levelezési sakkozás történetét a kezdetektől 1972-ig feldolgozó fejezetét a magyar Bottlik Iván írta.[12] 2011-ben a 60. évfordulóra készítették el a Diamond Book című kiadványt.[13]
A szervezet 1951 óta évente tart kongresszusokat.[14] A 2020. és a 2021. évi kongresszusokat a Covid19-világjárvány miatt online tartották, a 2022-es kongresszust 2022 augusztusában Glasgow-ban rendezik meg.[15]
Az ICCF tiszteletbeli tagjai között három magyar található: Bottlik Iván, Vándorffy József és Négyesy György.[16]
Eddigi elnökei
[szerkesztés]- 1928: Erich Freienhagen (Németország)
- 1928–1935: Rudolf Dührssen (Németország)
- 1934–1935: R. Schjorring (Dánia) (alelnök Abonyi István)
- 1935–1939: Abonyi István (Magyarország)
- 1946–1951: Baruch Harold Wood (Anglia)
- 1951–1953: Jean-Louis Ormond (Svájc)
- 1953–1959: Anders Elgesem (Norvégia)
- 1959–1987: Hans-Werner von Massow (NSZK)
- 1987–1996: Henk Mostert (Hollandia)
- 1996–2003: Alan Borwell (Skócia)
- 2003–2004: Josef Mrkvicka (Csehország)
- 2005–2009: Mohammed Samraoui (Algéria)
- 2009 óta: Eric Ruch (Franciaország)
ICCF Hall of Fame
[szerkesztés]2016-tól kezdődően az éves ICCF kongresszuson évente nevezik meg azokat a levelezési sakk népszerűsítéséért sokat tett játékosokat és szervezőket, akiket az ICCF Hall of Fame (Hírességek Csarnoka) tagjai közé választanak. 2016-ban első ízben ezt a címet a német Hans-Werner von Massow,[17] aki 1959–1987 között a szervezet elnöki tisztét is ellátta, valamint a finn Esko Nuutilainen[18] kapta meg.[19]
ICCF világversenyek
[szerkesztés]Nyílt levelezési sakkvilágbajnokság
[szerkesztés]A levelezési sakkvilágbajnoki döntőket a férfiak részére 1950-től rendezik meg. 2023-ban a 33. döntő folyik. A legjobb magyar eredményt 1959-ben Balogh János és 2007-ben Glatt Gábor érte el, akik 8. helyen végeztek.
Női levelezési sakkvilágbajnokság
[szerkesztés]A nők részére 1968-ban rendezték az első levelezési sakkviágbajnoki döntőt. A 12. döntő 2023-ban fejeződött be. A legjobb magyar eredményt 2005-ben Németh Mária érte el, aki a 4. helyen végzett.
Sakkvilágkupa
[szerkesztés]1973-tól rendezik a sakkviágkupát, amelyből a 22. torna 2023-ban fejeződött be. A versenyen a világ minden tájáról érkező sakkozák vehetnek részt, kategória, életkor és nem megkülönböztetése nélkül.
Veterán világbajnokság
[szerkesztés]60 év feletti sakkozóknak van fenntartva, lakóhely, kategória, és nem megkülönbözteté se nélkül.
ssz. | Évek | Győztes | Állampolgárság |
---|---|---|---|
01. | 2009-2011 | Rob Kruis | Hollandia |
02. | 2013-2014 | Vladimir Sergeev | Oroszország |
03. | 2014-2016 | Frits Bleker | Görögország |
04. | 2015-2017 | Reinhard Sikorsky | Németország |
05. | 2016-2017 | Ralf Neubauer | Németország |
06. | 2017-2019 | Mattia Boccia | Olaszország |
07. | 2018-2020 | Sergey Novikov | Oroszország |
08. | 2019-2021 | Guy van Habberney | Belgium |
09. | 2020-2022 | Jean Claude Schuller | Luxemburg |
10. | 2021-2023 | Gediminas Voveris | Litvánia |
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ International Correspondence Chess Federation (ICCF) (angol nyelven). World Chess Federation. [2015. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ About ICCF (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ a b c d e Overview of History (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ ICCF – 1st CC Olympiad Final (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ World Chess Championship 1st ICCF Correspondence Finals (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ London 1951, First Presidium of ICCF (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ New Events (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ ICCF Rules (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ The International Correspondence Chess Federation (ICCF) (angol nyelven). chessinvasion.com. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ Nations & Zones (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ ICCF and the Future (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ Overview of History (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ Site Route Map (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ ICCF Congresses (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ ICCF Congresses (angol nyelven). ICCF. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)
- ↑ Honorary Members (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ Player Details Massow, Hans-Werner von (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
- ↑ Player Details Nuutilainen, Esko (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
- ↑ Hall of Fame (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
Források
[szerkesztés]- Overview of History (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
További információk
[szerkesztés]- Az ICCF honlapja
- Erik Larsson: A Lifetime in the Service of Correspondence Chess
- Highlights in the history of correspondence chess
- Paul Clements: Vom IFSB zu ICCF, Fernschach 1971, Heft 12
- Weltmeisterschaft im Fernschach, Fernschach 1976, Heft 3
- ICCF-Tagung in München, Fernschach 1978, Heft 10, S.272-273
- Hans-Werner von Massow: 50 Jahre Weltfernschach, Fernschach 1978, Heft 12, S. 301-303
- ICCF gold: 50th jubilee celebration. ICCF 2002. ISBN 0-9543752-0-3