Nerikaré

	Nerikaré
	Nerikaré thébai sztéléjének felirata (Lepsius), mára elveszett.
Uralkodása	i. e. 1796 (Ryholt); i. e. 1746-1743 (Franke)
Nomen	bizonytalan, talán Szobek

Nerikaré ókori egyiptomi fáraó volt, a XIII. dinasztia egyik uralkodója. Kim Ryholt és Darrell Baker egyiptológusok szerint a dinasztia harmadik uralkodója volt, és rövid ideig uralkodott i. e. 1796-ban.^[2]^[4] Jürgen von Beckerath ezzel szemben a dinasztia 23. fáraójának tartja, aki Szehotepkaré Antef után uralkodott.^[5]^[6]

Említései

Nerikaré nagyrészt egyetlen sztéléről ismert, melyet uralkodása első évére datált.^[4] A sztélét 1897-ben publikálták, de mára elveszett.^[1]^[2]

A núbiai Szemnában, a Nílus áradásáról szóló feljegyzésen említenek egy királyt, aki lehet, hogy Nerikaré. A feljegyzést egy olyan uralkodó első évében készítették, akinek nevét F. Hintze és W. F. Reineke egyiptológusok Dzsefakarénak olvasták.^[7] Ryholt azonban úgy véli, hogy felfedezői rosszul olvasták a nevet, és a Gardiner-lista keselyűt ábrázoló G14 jele (nrỉ) helyett a kacsát ábrázoló G42 jelet (ḏf3) olvasták. Így Ryholt és mások, mint például Darrell Baker, most a nevet „Nerikaré”-ként olvassa.^[2]^[4]

Elhelyezése a kronológiában

Ryholt rámutatott, hogy az ismert Nílus-feljegyzések, melyek hasonlítanak a Nerikaré idejére datálthoz, mind a XII. dinasztia uralkodásának végén, a XIII. elején keletkeztek, így Nerikarénak ebben az időben kellett uralkodnia, és mivel neve nem jelenik meg a torinói királylistán, valószínűleg a papirusz 7. oszlopa 6. sorában szereplő wsf lacuna helyén kellett lennie, ahol a XIII. dinasztia 3. uralkodója nevének kellene állnia. (A wsf, szó szerint „hiányzó” szó olyan helyeken szerepel a torinói királylistán, ahol hiányos volt az eredeti forrás, melyről a papirusz tartalmát a XIX. dinasztia idején másolták.) Ez azt jelentené, Nerikaré a dinasztia harmadik uralkodója, bár lehetséges, hogy a hiányzó részen két király neve szerepelt, és így Nerikaré a negyedik uralkodó, aki egy ismeretlen nevű harmadikat követ.^[4] Uralkodásának hosszát a torinói királylista 6 évre teszi, de Ryholt rámutatott, hogy minden, wsf-fel jelölt uralkodó neve mellé ennyit írtak, és valószínűleg csak a királylista szerzője találta ki, hogy ne legyenek lyukak a kronológiában.^[4] Ryholt szerint Nerikaré csak egy évig uralkodott. Az első uralkodási évére datált Nílus-felirat azt jelzi, hogy egy naptári év elején lépett trónra, áradás évszakának kezdete előtt.^[8]

Nomen

A második átmeneti korról írt 1997-es tanulmányában Kim Ryholt felveti, hogy Nerikaré nomene Szobek lehetett. Ez a név három, a XIII. dinasztia III. Szobekhotep előtti korára datált pecséten szerepel, és mivel ebből a korból kettőt leszámítva minden király nomene ismert, csak Nerikaréé vagy Szehemréhutaui Habaué lehet.^[3]

Jegyzetek

↑ ^a ^b Karl Richard Lepsius: Denkmaler Abtheilung II Band IV Available online see p. 152; Lepsius: Denkmaler, Text, I (1897) 15
↑ ^a ^b ^c ^d Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 278
↑ ^a ^b Ryholt, note 89 p.34
↑ ^a ^b ^c ^d ^e K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800 – 1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
↑ Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964
↑ Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46. Mainz am Rhein, 1997
↑ F. Hintze and W. F. Reineke: Felsinschriften aus dem sudanesischen Nubien, Publikation der Nubien-Expedition, 1961–1963 I; Berlin 1989
↑ Ryholt, p. 321

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nerikare című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[lepsius-1] Karl Richard Lepsius: Denkmaler Abtheilung II Band IV Available online see p. 152; Lepsius: Denkmaler, Text, I (1897) 15

[encyclo-2] Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 278

[RyholtNote-3] Ryholt, note 89 p.34

[ryholt-4] K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800 – 1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997

[beckerath1-5] Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964

[beckerath2-6] Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46. Mainz am Rhein, 1997

[7] F. Hintze and W. F. Reineke: Felsinschriften aus dem sudanesischen Nubien, Publikation der Nubien-Expedition, 1961–1963 I; Berlin 1989

[8] Ryholt, p. 321

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]