Ugrás a tartalomhoz

Papari

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Papari
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségBihács
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség511 fő (2013)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
Terület3,87 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 50′ 54″, k. h. 15° 48′ 04″44.848300°N 15.801100°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 54″, k. h. 15° 48′ 04″44.848300°N 15.801100°E
SablonWikidataSegítség

Papari falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bihácstól légvonalban 6, közúton 8 km-re északnyugatra, a horvát határ mellett fekszik. A település 414 m magas Izačićka glava alatt, a baljevac-željavai terasz, valamint a Mriježnica és Jaruga patakok közötti enyhe lejtőn alakult ki. Vízzel a Jaruga időszakos mellékvize, a Jasika-patak látta el, ami azt jelentette, hogy víz az esős időszakban volt, de ahogyan ez megszűnt, kiszáradtak a források is. A település régen egy muszlim és egy ortodox részre oszlott. A muszlimok lakta részének házai a falu két, egymást keresztező útja mentén sorakoztak, míg az ortodoxok lakta rész házai szétszórtan, a Jaruga-patak két oldalán álltak. Négy településrésze: Jaruge, Selimanovići, Zečići és Šumar Selo volt.[1]

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[2]
Népesség
2013[2]
Szerb 99 1
Bosnyák 485 486
Horvát 1 1
Jugoszláv 9 0
Egyéb 0 23
Összesen 588 511

Története

[szerkesztés]

A falu utcás részétől nem messze épületmaradványok találhatók, mely helyet „Crkvinának” nevezik és a hagyomány szerint a török hódítás előtt templom állt ott. A falu a karlócai béke után települt be Likából érkezett családokkal. Ekkor érkeztek a Selimanović, a Salčinović, a Jakupović és a Šumar család ősei. Később a környező településekről újabb családok települtek be. Az ortodox családok részben az osztrák-magyar megszállás előtt, részben utána érkeztek. A lakosság főként mezőgazdaságből élt, de sokan vándoroltak ki Amerikába is.[1] A szerb lakosság a boszniai háború végén menekült el.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A középkori falu templomának maradványa.[1] Az egykori templomra már csak némi építőanyag törmelék emlékeztet. A helyet az idősek Grčka crkva (azaz görög templom) néven ismerik. Václav Radimsky azonosította a középkori templom maradványaként 1893-ban.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Naselja Bihaćkog sreza iz 1922, godine i porijeklo stanovništva. vikici.ba . (Hozzáférés: 2023. december 23.)
  2. a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
  3. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 13.)

További információk

[szerkesztés]