Piazza della Signoria
|
A Firenze történelmi központja világörökségi helyszín része |
| Piazza della Signoria | |
 | |
| A tér a Neptun-kút és I. Cosimo lovas szobra felől nézve | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Olaszország |
| Település | Firenze |
| Létrejötte | 1267 |
| Névadó | Signoria of Florence |
| Nevezetes épületei | Palazzo Vecchio, Loggia dei Lanzi |
| Irányítószám | 50122 |
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 0,2209 km |
| Területe | 0,00030 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Piazza della Signoria
Pozíció Firenze térképén
| |
 é. sz. 43° 46′ 11″, k. h. 11° 15′ 20″43.769722°N 11.255556°EKoordináták: é. sz. 43° 46′ 11″, k. h. 11° 15′ 20″43.769722°N 11.255556°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Piazza della Signoria témájú médiaállományokat. | |
A Piazza della Signoria Firenze egyik központi tere, amihez szinte a város összes jelentős politikai eseménye hozzákapcsolódik. Ezenkívül a tér a város egyik turisztikai központja is, számos jelentős épülettel és köztéri szoborral.
Leírása
[szerkesztés]A tér az egymással párhuzamos via Calzaiuoli, via dei Cerchi és via dei Magazzini összefutásánál található, szinte az Arno partján, amivel az Uffizi képtár tömbje köti össze.
A teret a legtöbb turista a via Calzaiuoli sétálóutca felől közelíti meg, mely a Dóm térrel köti össze. Onnan érkezve előbb a Loggia dei Lanzi válik láthatóvá, majd a tér legjelentősebb épülete, a Palazzo Vecchio és jellegzetes tornya. A Palazzo Vecchio a szabálytalan kialakítású tér egyik sarkát foglalja el, ezáltal teszi L-alakúvá a teret. A palazzo északi sarkánál található a Neptun-kút, mellette I. Cosimo de’ Medici lovas szobra. A két szobor mintegy elzárja a tér többi részét.
A Loggia del Lanziban és a Palazzo Vecchio előtt jelentős szobrok illetve másolatuk áll, többek között Michelangelo Dávidjáé.
-
-
-
A tér az 1740-es években -
Girolamo Savonarola kivégzése a téren a 15. század végén
Története
[szerkesztés]A teret 1267-ben kezdték kialakítani, miután legyőzték a várost uraló ghibellin párti urakat, s lerombolták a palotáikat. Az így képződött és sokáig be nem épített területen alakították ki a század végén és a következő században. Az egyik volt lakótorony alapjait, mely a Foraboschi családé volt, felhasználták a Palazzo Vecchio tornyának alapozásához.
1498-ban a téren égették meg Girolamo Savonarolát.[1] A kivégzés helyét emléktábla jelzi.
A teret később Michelangelo tervei szerint kezdték volna átépíteni, aki a Loggia dei Lanzi árkádjait akarta folytatni körbe a tér mentén, de a magas költségek miatt ezt a tervet elvetették.
A téren végzett ásatások során egy ghibellin-palota maradványai mellett ókori római és egyéb leleteket is felszínre hoztak. A leletek konzerválása körül vita alakult ki, végül úgy döntöttek, hogy a teret újból befedik.
A téren jelentős a turistaforgalom nemcsak nappal, de éjjel is, éjszakai hangulatáról Stendhal azt írta, hogy úgy érzi, mintha átélte volna a „történelem tragédiáját".[2]
Látnivalói
[szerkesztés]- Palazzo Vecchio
- Loggia dei Lanzi
- Uffizi-képtár
- Palazzo Uguccioni
- Neptun-kút
- I. Cosimo de’ Medici lovas szobra
- Savonarola emléktáblája
- Dávid-szobor
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Zsebútitárs 20. oldal
- ↑ Panoráma 71. oldal
Források
[szerkesztés]- ↑ Panoráma: Wellner István. Firenze. Panoráma útikalauz. Budapest: Panoráma (1975). ISBN 963 243 041 7
- ↑ Aranykönyv: Aranykönyv: Firenze, a város és remekművei. Budapest: Bonechi kiadó (1996). ISBN 88 7009 956 3
- ↑ Polyglott: Firenze. Polyglott útikalauz. Budapest: Pegazus Rt. (1992). ISBN 963 7598 08 1
- ↑ Zsebútitárs: Firenze – térképes útikalauz. Budapest: Panemex Kft. (2009). ISBN 978 963 9825 41 3
