Ugrás a tartalomhoz

Csákánydoroszló

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rábadoroszló szócikkből átirányítva)
Csákánydoroszló
Nagcsákányi római katolikus templom
Nagcsákányi római katolikus templom
Csákánydoroszló címere
Csákánydoroszló címere		 Csákánydoroszló zászlaja
Csákánydoroszló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterMusits József (független)[1]
Irányítószám9919
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség1669 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 22″, k. h. 16° 30′ 16″46.972778°N 16.504444°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 22″, k. h. 16° 30′ 16″46.972778°N 16.504444°E
Csákánydoroszló (Vas vármegye)
Csákánydoroszló
Csákánydoroszló
Pozíció Vas vármegye térképén
Csákánydoroszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csákánydoroszló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csákánydoroszló 1939-ben létrehozott község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye nyugati részén helyezkedik el, a Rába folyó völgyében, az Őrségi Nemzeti Park északi „kapujában”. A mai településmag két, egykor különálló község egyesítésével jött létre: a hajdani Rábadoroszlóból a község keleti, Nagycsákányból a nyugati része alakult ki. Közigazgatási területének északi részé régen egy harmadik falu is feküdt, Magyarbüks, amely azonban az évszázadok során nagyrészt elpusztult.

A közvetlenül határos települések: észak felől Kemestaródfa, északkelet felől Magyarnádalja és Körmend, kelet felől Halogy, délkelet felől Felsőmarác, dél felől Ivánc, délnyugat felől Hegyhátszentmárton, nyugat felől pedig Gasztony. Közigazgatási határa északnyugaton több mint 4 kilométer hosszúságban egybeesik az országhatárral, abban az irányban a két legközelebbi település az ausztriai Szentkúthoz (Heiligenbrunn) tartozó Németbükkös (Deutsch Bieling) és Karácsfa (Hagensdorf).

Megközelítése

[szerkesztés]

A 8-as főút mellett, Körmend és Szentgotthárd között található, előbbitől 9, utóbbitól 19 kilométerre fekszik. Déli irányból, Pankasz felől a 7451-es úton érhető el, illetve a közigazgatási területén ér véget a Nádasdról induló 7446-os út is. Észak felé, Kemestaródfa és Vasalja irányában a 7452-es út indul ki a településről.

A hazai vasútvonalak közül a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Csákánydoroszló vasútállomás Nagycsákány településrész északi peremén helyezkedik el, a 8-as főút közelében, közúti elérését a főútból kiágazó rövid 87 307-es számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

A falu területén ősidők óta éltek emberek, tőle északra, az erdőben ősi halomsírokat találtak. A települést 1248-ban terra Chacan néven említik először a vasvári káptalan oklevelében. Csákány neve a török eredetű Csakan személynévből eredeztethető. 1260-ban Chakan, 1424-ben Eghazaschakan, 1469-ben Poss. Chakaneghazsoka, 1471-ben Czakan, 1500-ban Eghazassoka, 1513-ban Nagchakan néven említik.[3] A falunak már a 13. században állt Szent Péter apostol tiszteletére szentelt temploma. Egy 1290-ből származó oklevél szerint Meduspataka, azaz a Medvéspatak északi partján állt ez az ősi templom.

A területen a későbbiekben több falu is keletkezett, Magyar és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, valamint Doroszló. Doroszló település 1388-ban Dorozlouchakana, 1471-ban Dorozlo, 1493-ban Dorozlofalwa néven szerepel.[3] A Doroszló név a szláv Draszlav személynévből származik.

Az elpusztult Magyarbüks falu felett a Várdombon állt a régi csákányi vár, melynek csekély nyomai láthatók. A 13. században a falu egy részének birtokosa a Rumy család, más része helyi nemeseké volt. Később Németújvár várának tartozéka. 1433-tól a Héderváry családé, majd 1525-ben II. Lajos a németújvári uradalommal együtt a Batthyány családnak adta. Kanizsa eleste után a Batthyányiak itteni udvarházát jelentős végvárrá építették ki. 1582-ben a települést török támadás érte. 1596-ban Batthyány Ferenc megkezdte a ma is álló kastély építését, a Rábán pedig hidat építtetett. A 16. század során a templom a reformátusoké lett. 1662-ben a katolikus Kisfaludi Balázs csákányi kapitány elkergette a református lelkészt és a templomot visszafoglalta. 1674-ben a templom már Szent Cecília tiszteletére volt szentelve.

Vályi András szerint „CSÁKÁNY. Czadersdorf. Magyar Mező Város Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ivánczhoz közel: szép Vár forma Kastéllyal, ’s jeles kertel díszesíttetik, határbéli jó tulajdonságaira nézve, lásd Bajánházát, mellyhez hasonlít, külömbféle nevezetes vagyonnyaihoz képest, méltán első Osztálybéli.”[4] „Raba Doroszló. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Rumi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csákány, és Körménd között, Pinka vizénél, határja szoross, javai meglehetősek; de földgye nem igen termékeny, melly miatt, második Osztálybéli.”[4]

Fényes Elek szerint „Csákány, magyar mváros, Vas vgyében, közel a Rábához, a gréczi országban, ut. p. Rába-Sz.-Mihály. Lakja 830 kath., paroch. templommal. Van szép urasági kastélya és kertje, termékeny határa, jó lótenyésztése. A város feje gr. Batthyáni Zsigmond uradalmának.”[5] „Rába-Doroszló, magyar falu, Vas vgyében, 200 kath. lak., kövér rétekkel a Rába mentiben. Birja h. Batthyáni; ezelőtt Szegedy Károlyé volt, s ut. p. Körmend.”[5]

Vas vármegye monográfiájában így írnak a községről: „Csákány, nagy magyar község, 186 házzal és 1310, túlnyomó számban r. kath. lakossal. Vasútállomás a gráczi vasút mellett. Van postája és távirója is. Kath. temploma a mult század közepén épült. Itt van gróf Batthyány Iván nagyszabású, tornyos kastélya, mely mögött gyönyörű angol park terül el. Az érdekes kastély újabb része a 17. század elején épült s nagy kényelemmel és valódi főuri ízléssel van berendezve; a szobákat számos rendkívül értékes műtárgy, fegyver és ötvösmű díszíti. Gróf Batthyány Iván egyszersmind jelenlegi ura a németujvári várnak is, melyről másutt szólunk. A szt.-gotthárdi vereség után a törökök Csákány alatt táboroztak egy ideig, a XVII. század elején pedig Bocskay seregei és a császáriak között volt itt ütközet, míg a XVII. század második felében Batthyány Ferencz és Esterházy Pál seregei táboroztak itt, hogy a császáriak átkelését a Rábán megakadályozzák.”
„Rába-Doroszló. Rábamenti magyar község a gráczi vasútvonal mentén. Házszám 38, lélekszám 261. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Csákány. 1709-ben itt táborozott Esterházy Antal kurucz serege. A község határában terjedelmes kavicsbánya van. Földesura a Szegedy-család volt.”[6]

1910-ben Nagycsákánynak 1780, Rábadoroszlónak 396 magyar lakosa volt. A mai községet 1939-ben egyesítették Nagycsákány és Rábadoroszló községekből. 1965. április 22-én a községet nagy árvíz pusztította, amelynek a mentésre kivezényelt sorkatonákkal együtt hat halálos áldozata volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Viserálek Sándor (független)[7]
  • 1994–1998: Bokor Rudolf (független)[8]
  • 1998–2002: Horváth István (független)[9]
  • 2002–2006: Horváth István (független)[10]
  • 2006–2010: Horváth István (független)[11]
  • 2010–2014: Horváth István Mihály (független)[12]
  • 2014–2019: Horváth István Mihály (független)[13]
  • 2019–2024: Horváth István Mihály (független)[14]
  • 2024– : Musits József (független)[1]

Népessége

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1780
1771
1757
1714
1715
1678
1669
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% szlovénnek, 0,2% horvátnak, 0,2% németnek mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,8%, református 1,5%, evangélikus 1,3%, felekezet nélküli 3,3% (14,7% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% szlovénnek, 0,2% görögnek, 0,1-0,1% horvátnak, románnak és ruszinnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,1 volt római katolikus, 1,9% református, 1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 4,4% felekezeten kívüli (41,7% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csákánydoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp., 1898
  7. ↑ Csákánydoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Csákánydoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  9. ↑ Csákánydoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  10. ↑ Csákánydoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  11. ↑ Csákánydoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  12. ↑ Csákánydoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  13. ↑ Csákánydoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  14. ↑ Csákánydoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  15. ↑ Csákánydoroszló Helységnévtár
  16. ↑ Csákánydoroszló Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Csákánydoroszló
A Wikimédia Commons tartalmaz Csákánydoroszló témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csákánydoroszló&oldid=27637043”