Aranyosapáti
| Aranyosapáti | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kazsuk Csaba (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4634 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2024 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 97,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 16′48.200000°N 22.266667°EKoordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 16′48.200000°N 22.266667°E | |||
 Aranyosapáti
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Aranyosapáti weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosapáti témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Aranyosapáti község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye északkeleti részén fekszik, a Tisza bal partján, Vásárosnaménytól 12 kilométerre északra.
A szomszédos települések: észak felől Újkenéz, északkelet felől Tiszaadony, délkelet felől Tiszavid, dél felől Gyüre, délnyugat felől Lövőpetri, nyugat felől Nyírlövő, északnyugat felől pedig Tornyospálca.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton négy irányból érhető el: Kisvárda, illetve Tiszaadony felől [a Tiszán kompon átkelve] a 4109-es úton, Vásárosnamény-Gyüre és Újkenéz felől pedig a 4115-ös úton.
Vonattal a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon érhető el, melynek egy megállási pontja van itt; Aranyosapáti megállóhely a 4109-es út vasúti keresztezésétől nem messze délre található, közúti elérését az előbbi útból kiágazó 41 316-os számú mellékút teszi lehetővé.
Története
[szerkesztés]Aranyosapáti 1950-ben keletkezett két falu, Kopócsapáti és Révaranyos egyesüléséből. Révaranyos maga is két középkori falu, Aranyos és Bács összeolvadásából jött létre a 17. század végén.
Neve is utal arra, hogy valamikor apátsági birtok volt. Apáti első fennmaradt okleveles említése 1316-ból való, amikor I. Károly a területet akkori uraitól elvette és Kállai Egyed fiainak adományozta.
Bács neve a történeti forrásokban először 1331-ben, Aranyosé 1448-ban bukkan fel. Tulajdonosaik többször változtak, voltak a Várday, az Upory és az Eördögh család birtokában is.
A török hódoltság alatt a lakosság száma erősen lecsökkent. A 18. században orosz lakosok is érkeztek a településre.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Pálfi András (független)[3]
- 1994–1998: Pálfi András (független)[4]
- 1998–2002: Pálfi András (független)[5]
- 2002–2006: Varga Péter (független)[6]
- 2006–2010: Kozma Erika (független)[7]
- 2010–2014: Sándorné Kozma Erika (független)[8]
- 2014–2016: Sándorné Kozma Erika (független)[9]
- 2016–2019: Kazsuk Csaba (független)[10]
- 2019–2024: Kazsuk Csaba (Fidesz-KDNP)[11]
- 2024– : Kazsuk Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2016. április 10-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
Népesség
[szerkesztés]Aranyosapáti népessége 2011-ben 1988 fő volt, de 2016 elejére 2054 főre emelkedett. A népességszám növekedésében jelentős szerepet játszottak az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltözők.[13]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2041 | 2040 | 2047 | 2069 | 2005 | 2003 | 2024 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 38,6% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,6%, református 36%, görögkatolikus 23,4%, felekezeten kívüli 5,9% (13,1% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 17,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és örménynek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,6% volt római katolikus, 28,2% református, 17,1% görög katolikus, 3,6% egyéb keresztény, 7,9% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós püspök 18. századi görögkatolikus, barokk temploma
- Nagyboldogasszony római katolikus, késő barokk temploma
- Az 1725-ben épült Újhelyi-kastély
- Kultúra Lovagrendje Emlékparkja (az Aranyos Közösségi Alkotóház kertjében, Petőfi Sándor utca 60.)
- Határtalan összefogás kapuja (az Aranyos Közösségi Alkotóház kertjében, Petőfi Sándor utca 60.)
- New York állam korábbi kormányzójának, George Patakinak a nagyapja innen vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. május 22.)
- ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ a b Aranyosapáti települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. április 10. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Aranyosapáti Helységnévtár
- ↑ Aranyosapáti Helységnévtár
