Rablóbáró
A rablóbáró egy lekicsinylő társadalomkritikai kifejezés, amelyet eredetileg bizonyos gazdag és befolyásos 19. századi amerikai üzletemberekre alkalmaztak. A kifejezés már a The Atlantic Monthly[1] magazin 1870. augusztusi számában megjelent. A 19. század végére a kifejezést jellemzően olyan üzletemberekre alkalmazták, akik állítólag kizsákmányoló módszereket alkalmaztak vagyonuk felhalmozásához.[2] Ezek a gyakorlatok magukban foglalták a természeti erőforrások feletti ellenőrzés gyakorlását, a kormányzat magas szintjeinek befolyásolását, a létminimumhoz szükséges bérek fizetését, a verseny elnyomását a versenytársak felvásárlásával, hogy monopóliumokat hozzanak létre és árakat emeljenek, valamint olyan terveket, amelyekkel részvényeket adtak el felhajtott áron a gyanútlan befektetőknek.[2] A kifejezés egyesíti a bűnöző ("rabló") és a törvénytelen arisztokrácia (a báró törvénytelen szerepet tölt be a köztársaságban)[3] értelmét.
A rablóbáróknak bélyegzett üzletemberek listája
[szerkesztés]
Josephson Rablóbárók (1934) című könyvében azonosított személyek:
- John Jacob Astor (ingatlan, szőrme) – New York
- Andrew Carnegie (acél) – Pittsburgh és New York
- Jay Cooke (pénzügyek) – Philadelphia
- Charles Crocker (vasút) – Kalifornia
- Daniel Drew (pénzügyek) – New York
- James Buchanan Duke (dohány, villamos energia) – Durham, Észak-Karolina
- James Fisk (pénzügyek) – New York
- Henry Morrison Flagler (Standard Oil, vasút) – New York és Florida[4]
- Henry Clay Frick (acél) – Pittsburgh és New York
- John Warne Gates (szögesdrót, olaj) – Texas[5]
- Jay Gould (vasút) – New York[6]
- E. H. Harriman (vasút) – New York[7]
- James J. Hill (üzemanyag, szén, gőzhajók, vasút) – St Paul, Minnesota
- Collis Potter Huntington (vasút) – Kalifornia
- Andrew Mellon (pénzügyek, olaj) – Pittsburgh
- J. P. Morgan (pénzügyek, ipari konszolidáció) – New York
- John D. Rockefeller (Standard Oil) – Cleveland, Ohio
- Henry Huttleston Rogers (Standard Oil; réz), New York[8]
- Thomas Fortune Ryan (tömegközlekedés, dohány) – New York
- Russell Sage (pénzügyek, vasút) – New York
- Charles M. Schwab (acél) – Pittsburgh és New York
- Leland Stanford (vasút) – Kalifornia
- Cornelius Vanderbilt (vízi közlekedés, vasút) – New York[9]
- Peter Widener (tömegközlekedés) – Philadelphia, Pennsylvania
- Charles Tyson Yerkes (villamos) – Chicago[10]
Más források "rablóbáróként" azonosítják:
- William A. Clark (réz) – Butte, Montana[11]
- James Dunsmuir (szén, fűrészáru) – Victoria, BC Canada[12]
- Marshall Field (kiskereskedelem) – Chicago[13]
- William Randolph Hearst (médiamágnás) – Kalifornia[14][15]
- Charles T. Hinde (vasutak, vízi közlekedés, hajózás, szállodák) – Illinois, Missouri, Kentucky, Kalifornia
- Mark Hopkins Jr. (vasút) – Kalifornia
- Elon Musk (technológia, autóipar) - California[16]
- John C. Osgood (szénbányászat, vas) – Colorado[17]
- Henry B. Plant (vasút) – Florida[18]
- A. S. W. Rosenbach (antikvárium) – Philadelphia[19]
- Joseph Seligman (banki tevékenység) – New York
- John D. Spreckels (vízi közlekedés, vasút, cukor) – Kalifornia
Irodalom
[szerkesztés]- Beatty, Jack. (2008). Age of Betrayal: The Triumph of Money in America, 1865–1900 Vintage Books. ISBN 1400032423
- Bridges, Hal. (1958) "The Robber Baron Concept in American History" Business History Review (1958) 32#1 pp. 1–13 in JSTOR
- Burlingame, D.F. Ed. (2004). Philanthropy in America: A comprehensive historical encyclopaedia (3 vol. ABC Clio).Sablon:ISBN?
- Cochran, Thomas C. (1949) "The Legend of the Robber Barons." Explorations in Economic History 1#5 (1949) online Archiválva 2019. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- Fraser, Steve. (2015). The Age of Acquiescence: The Life and Death of American Resistance to Organized Wealth and Power Little, Brown and Company. ISBN 0316185434
- Harvey, Charles, et al. "Andrew Carnegie and the foundations of contemporary entrepreneurial philanthropy." Business History 53.3 (2011): 425–450. online
- Jones, Peter d'A. ed. (1968). The Robber Barons Revisited (1968) excerpts from primary and secondary sources.Sablon:ISBN?
- Marinetto, M. (1999). "The historical development of business philanthropy: Social responsibility in the new corporate economy" Business History 41#4, 1–20.
- Charles R. Morris: The Tycoons: How Andrew Carnegie, John D. Rockefeller, Jay Gould, and J. P. Morgan Invented the American Supereconomy. Times, New York 2005, ISBN 978-0-8050-7599-1
- Ostrower, F. (1995). Why the wealthy give: The culture of elite philanthropy (Princeton UP).Sablon:ISBN?
- Ostrower, F. (2002). Trustees of culture: Power, wealth and status on elite arts boards (U of Chicago: Press).Sablon:ISBN?
- Josephson, Matthew. (1934). The Robber Barons: The Great American Capitalists, 1861–1901 Sablon:ISBN?
- Handbook of Research on Entrepreneurs: Engagement in Philanthropy: Perspectives. Edward Elgar, 1–8. o. (2014). ISBN 978-1783471010
- Wren, D.A. (1983) "American business philanthropy and higher education in the nineteenth century" Business History Review. 57#3 321–346.
- Zinn, Howard. (2005). "Chapter 11: Robber Barons and Rebels" from A People's History of the United States Harper Perennial. ISBN 0060838655
További információk
[szerkesztés]- Full Show: The New Robber Barons. Moyers & Company. December 19, 2014. Interview with historian Steve Fraser
- Industrial Age in America: Robber Barons or Captains of Industry EDSITEment lesson from National Endowment for the Humanities
- Robber Barons, Oil, and Power from 1860 - Daniel Sheehan, University of California Santa Cruz, "The Trajectory of Justice in America 2019, Class #5"
- college-level lectures on Robber Barons
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Baldwin, Lida F. (1907. november 6.). „Unbound Old Atlantics”. The Atlantic Monthly C (November 1907), 683. o.
- ↑ a b Dole, Charles F. (1907). „The Ethics of Speculation”. The Atlantic Monthly C (December 1907), 812–818. o.
- ↑ Worth Robert Miller, Populist cartoons: an illustrated history of the third-party movement in the 1890s (2011) p. 13
- ↑ David Leon Chandler, Henry Flagler: The Astonishing Life and Times of the Visionary Robber Baron Who Founded Florida (1986)
- ↑ George C. Kohn. The New Encyclopedia of American Scandal. Infobase Publishing, 152. o. (2001). ISBN 9781438130224
- ↑ Edward Renehan, Dark Genius of Wall Street: The Misunderstood Life of Jay Gould, King of the Robber Barons (2005)
- ↑ Keys, C. M. (1906. január 1.). „The Overlords of Railroad Traffic: The Seven Men Who Reign Supreme”. The World's Work: A History of Our Time XIII, 8437–8445. o. (Hozzáférés: 2009. július 10.)
- ↑ Mrs. Mark Twain: The Life of Olivia Langdon Clemens, 1845–1904. McFarland, 109. o. (2013). ISBN 9780786472611
- ↑ T. J. Stiles, The First Tycoon: The Epic Life of Cornelius Vanderbilt (2010) p 328
- ↑ John Franch, Robber Baron: The Life of Charles Tyson Yerkes (2008)
- ↑ Charles O'Brien. Death of a Robber Baron. Kensington, 289. o. (2013). ISBN 9780758286369
- ↑ Jepson, Tim. The Rough Guide to Vancouver (angol nyelven). Rough Guides (2004. november 6.). ISBN 9781843532453
- ↑ The Financier: The Critical Edition. U. of Illinois Press, 559. o. (2010). ISBN 9780252035043
- ↑ The Cultural Front: The Laboring of American Culture in the Twentieth Century. London, New York: Verso, 173. o. (1996. november 6.). ISBN 9781844674640
- ↑ The Untold History of the United States. New York: Gallery Books (2012. november 6.). ISBN 9780091949310
- ↑ "Tesla CEO Elon Musk quashes claim he is 'modern-day robber baron'"
- ↑ "The Redstone Story re-lives the industrialization of the West" Redstone, Colorado website, history
- ↑ Mary Kupiec Cayton et al. eds.. Encyclopedia of American social history. Scribner, 1064 vol 2. o. (1993). ISBN 9780684192468
- ↑ Dickinson, Donald C.. Dictionary of American Antiquarian Bookdealers (angol nyelven). Greenwood Publishing Group, 183. o. (1998. november 6.). ISBN 9780313266751
