Ugrás a tartalomhoz

Rimóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rimóc
Rimóc címere
Rimóc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Vilmos (független)[1]
Irányítószám3177
Körzethívószám32
Testvértelepülései
Lista
Rosice
Népesség
Teljes népesség1545 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 16″, k. h. 19° 31′ 47″48.037890°N 19.529830°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 16″, k. h. 19° 31′ 47″48.037890°N 19.529830°E
Rimóc (Nógrád vármegye)
Rimóc
Rimóc
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Rimóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rimóc község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimóc község Nógrád vármegyében található. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geoparkhoz tartozó település a Cserhát északi nyúlványai alatt, az Ipolytól és Szécsénytől délre, négy kilométernyire található község. A város felől szántóföldek határolják, míg délről a Cserhát magaslatai koszorúzzák a falut, amelyet a Körtvélyes-patak szel ketté.

A honfoglalást megelőző korból származó adat, miszerint a mai Hatvan irányából erre vezető kereskedelmi út érintette több más nógrádi község elődjével együtt Rimócot is, ahol két földvár védte a kereskedelmi utat, mely a Cserháton vezetett keresztül. Rimóc település az egyik neves központja a Nógrád vármegyei palócságnak.

A táj szépsége sok idelátogatót magával ragad. Innen indul a Cserhát hegység legszebb pontjain keresztül vezető mintegy 20 kilométeres turistaút, amely Rimócot a Dobogótetőn, Nagymezőn és a Sas-bércen keresztül Bujákkal köti össze. A településről látni a világörökség részét képező Hollókői várat is. A 7 km hosszú, erdei környezetben vezető kerékpárút (amely máig az egyetlen Nógrád vármegyében) vége egyenesen a védett ófalu bejáratához vezet. Rimócról tiszta időben az Alacsony-Tátra hóborította sapkái is jól láthatóak, emellett több más hegység magaslatai is tisztán kivehetőek (például Karancs, Mátra, Börzsöny, Szanda, Tepke stb).

Megközelítése

[szerkesztés]

Budapest irányából közúton többfelől is megközelíthető a település. Ehhez előbb Szécsényig kell eljutni, vagy a 2-es és a 22-es főúton, Balassagyarmaton át, vagy Hatvanig az M3-as autópályán, onnan Pásztó határáig a 21-es főúton, onnan pedig a 2122-es úton. Szécsény déli részén ez utóbbi útból ágazik ki a Nógrádsipekre vezető 21 132-es út, utóbbiból pedig a városhatár közelében a Rimócra vezető 21 133-as út.

Szécsény és Balassagyarmat városába rendszeres az autóbuszjáratok forgalma. A településről száraz időben a környékbeli falvak – Varsány, Nógrádsipek, Nagylóc és Hollókő – könnyen elérhetőek földúton (hamarosan aszfaltúton is), illetve Rimócot Hollókővel a fent említett aszfaltozott kerékpárút is összeköti.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Elnevezése a szláv eredetű Rimovci vagy Rimovc helynév átvételéből származik, amiben egy Rim személynév rejlik.

Története

[szerkesztés]

Valószínű, hogy a község már a 11. században templomos hely volt, s az akkori település ott állhatott, ahol most, hiszen a közelében feltárt honfoglalás kori sírokban Szent István pénzérméi kerültek elő egyéb honfoglalás kori leletek mellett.

A 13. század elején azé a Simon báné volt, aki a Gertrúd királyné elleni merényletben is részt vett. 1229-ben a települést összes javaitól megfosztották és előbb a Szák-, majd a Kacsics nemzetség birtokába került.

A 14. század elején a nemzetség hollókői vagy Illés ágából származó Péter fiai birtokában találjuk. Miután e tulajdonosai Károly Róbert király hatalmát megdönteni akaró Csák Máté mellé pártoltak, 1324-ben a király Szécsényi Tamás vajdának adományozta. Így a település a többi környékbeli faluval együtt a Szécsényieké, a szécsényi uradalom részévé vált.

A község valószínűleg igen régtől egyházas hely, a plébánia első írásos említése az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékből származik. A középkorban királyi várnép élt Rimócon. A falu határa 1333-ban még két részből, Kis- és Nagyrimócból állt az oklevelek tanúsága szerint. 1461–1481 között a Guthi Országh család és a Lossonczyak nyerték adományul. A török megszállást a falu megsínylette, de utána gyorsan benépesült. A nemes és szabados családok közé Zólyom vármegyéből Gyetva környéki tótok települtek ide. Míg 1715-ben 11 magyar és 5 szlovák háztartást írtak össze, addig 1720-ban már 17 a magyar háztartások száma. 1770-ben gróf Forgách János és Miklós, Kamocsay András és báró Haller Sámuel voltak a falu birtokosai. 1826-ban gróf Forgách József a falu földesura. A későbbi időkben a nagyobb birtokosok közül meg kell említeni báró Prónay Róza és Irma, özvegy Plachy Tamásné, született Ruttkay Mária és dr. Gross Jenő nevét is.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

1910-ben 1472 lakosából 1471 magyar volt. Ebből 1432 római katolikus, 22 evangélikus, 15 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Beszkid Andor (független)[3]
  • 1994–1998: Beszkid Andor (független)[4]
  • 1998–2002: Beszkid Andor (független)[5]
  • 2002–2006: Beszkid Andor (független)[6]
  • 2006–2010: Beszkid Andor (független)[7]
  • 2010–2014: Beszkid Andor (független)[8]
  • 2014–2016: Beszkid Andor (független)[9]
  • 2017–2019: Beszkid János (független)[10][11]
  • 2019–2024: Szabó Vilmos (független)[12]
  • 2024– : Szabó Vilmos (független)[1]

A településen 2017. február 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] mert a korábbi polgármester, Beszkid Andor 2016. november 19-én autóbalesetben elhunyt.[11][13] Az időközi választáson hat jelöltre szavazhattak a falubeliek, akik közül az előző polgármester fivérére, a település addigi alpolgármesterére voksoltak a legtöbben.[10]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1841
1849
1844
1681
1573
1555
1545
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 17,1% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 0,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,3% (21,2% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 94,9%-a vallotta magát magyarnak, 11,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, ruszinnak, szlováknak és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,6% volt római katolikus, 0,5% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Falumúzeum
  • Babamúzeum – életnagyságú babákon a helyi népviselet bemutatása
  • Főkötő-kiállítás

Ismert személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Rimóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Rimóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Rimóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. ↑ Rimóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  6. ↑ Rimóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Rimóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Rimóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  9. ↑ Rimóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  10. ↑ a b c Rimóc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. február 26. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  11. ↑ a b Új polgármestere van Rimócnak (magyar nyelven). mno.hu, 2017. február 26. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  12. ↑ Rimóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  13. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Rimóc Helységnévtár
  16. ↑ Rimóc Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Flórián Mária 1955: Rimóc népviselete. Balassagyarmat.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rimóc&oldid=27493516”